A MAGYAR SÁRKÁNY

    Igen! Itt van! Megérkezett! Ez az Ungarisches Dracon! Ha még valaki nem hallott volna róla... Szegeden erőt vett magán sok szép emberke (meg pár csúnya), és miután alaposan kiveszekedték magukat a T$R-ral, kiadták a Dragon(r) Magazine első magyar nyelvű számát. A borító a jól megszokott Jeff Easley-hangulatot idézi, de készítésében segédkezett egy tősgyökeres amerikai úriember: Tony Szczudlo. (Ha jól sejtem, scsudlónak kell ejteni (Ghosty: igen, kisbetű, mert kiejtés! És különben is, így akarom. Ne kötözködj már annyit!))
    Ha már a külsőségeknél tartunk: az újság "overall" kinézete nagyon csinos, nincsenek benne fehér felületek. Azazhogy nagyon kicsik, mivel az oldalak alapszíne legalább szürke, de van, ahol színes. Na most komolyan, tényleg szépen, nem zsúfoltan, de tele van a lap. Mind a 68 oldal, ugyanis beleszámozták a héját is. A belső borító a szokásos reklámmal kezdődik: a kiadó hirdeti magát. Nem mondom, hogy a Szukits, mert nem fizettek érte. Persze azért se fognak, amit még kapnak tőlem >:)
    A soksoksok oldal ellenére a tartalomjegyzék két oldala eléggé lenge, mindösszesen 12 oldalszámot nevez meg. Ezt három novella követi, egy T$R-szendvics, melynek tölteléke Code-X. Biztos az is jó, de én valahogy nem értettem a slusszpoént. Arra még rájöttem, mi az a cásquor, de aztán csend... és újra cseeeend... A szendvics elejét és hátulját alkotó DL + unidentified iromány remek hangvételű, kellemes, hihető.
    Ezt egy igazi magyar téma követi: Sötét szívek rovat, ami a szegedi live Vampire zanzásított történetét rejti, naplószerű jelentés formájában, mely az ide érkező lordnak szól.
    A Szerepjáték-akadémia, ha kötőjel nélkül is, de jó kis rovatnak ígérkezik. Első lecke: Legendák sárkányai. A cikk nyitóképe kivételesen nem magyar: Albrecht Dürer munkája -- mondtam, hogy igényes a kinézet! --, a mű viszont igazi angol (majdhogynem brit) iromány. Kimerítően ír a mitológia sárkányszerű alakjairól, Tolkienről, és jó pár más modern és klasszikus író darabjáról. Mint például Mózes I. könyve, ahol is a Teremtés legelején megjelennek a tengeri lények... Cetek? Leviatánok? A latin fordításuk DRACO... Következő áldozatunk egy alapos tanulmány három varázskönyvről, természetesen jó magas szintű varázslókéról, akik ráadásul gonik is. Szép és bizonyára hasznos sorok.
    Talán hasznosabbak is, mint a következő két cikk, az igen sokat mondó DRAGON nevű rovatból. Ezek az ún. opcionális szabályok, szerepjátszási nüanszok. Az első egy új tulajdonságott, az ÁP-t (Ájtatosság-pont) és a hozzá tartozó ÁSZ-t (Ájtatossági szint) írja le. Az elképzelés alapjában véve nem is olyan rossz: a karakter hitétől tegyünk függővé dolgokat, hozzunk fejükre átkokat, ha nem hisznek bennünk, és tegyük félistenné őket, ha igen. Csak a pontszerűsítést találom kissé brutálisnak. Egy Béke-papnak például semmi esélye sincs: ha megtámadják, és aggresszíven védekezik, -4 ÁP-t kap. Tekintve, hogy egy hitszolga (pap vagy lovag) kezdő AP-je 1d4, és 0 ÁP alatt nemhogy varázsolni nem lehet, de az istenségek átkokat szórnak a fejünkre, elég nehéz lehet elindulni a pályán... De ezt hagyjuk. A következő cikk valóban tanulságos, kiváltképp meszelők számára: a hadviselés piszkos trükkjei. "Ha az egyik JK hódító pozícióba kerül..." Akkor dobjon újat, ez a véleményem. De maga a cikk tényleg jó, ettől függetlenül, és elgondolkodtató tanácsokat tartogat számunkra az ajánlott irodalmon felül is.
    A közvetlen felhasználható anyagok vadászainak most következzék egy kétoldalas modul, első szintű karakterek számára. Jól eltalált minikaland, ahol a hangsúly nem a tápon van, de brutális az XP-jutalom a végén. Akár kezdőkalandnak is megteszi, némi utánagondolással akár ismerkedésre is jó lehet.
    Az újabb reklámrovat címe: Kincseskamra. Szukits szukits vulgaris linné, avagy válogatás a kiadó könyveiből. Na jó, a fele mástól való. A rovat végén egy címajánlat, rajta -- igen!!! Ghosty szerepjáték-oldalával. Úgy is, mint linkgyűjtemény. Ami majdnem egyet jelent a CU-val. Vagy mi inkább link gyülekezet vagyunk?
    A végére hagytam az utsó oldalt, a maga gyönyörűségeivel. Ha annyit mondok: a címe Tücsök & Ogár... Ki lehet találni. Mindenesetre aki kezébe kaparintja ezt a lapot, annak ajánlom alapos figyelmébe a címerfigurákat...
    A kimaradó helyeket magyar szerzők ízléses grafikái díszítik, no meg egy-két fordítmány-táblázat, ami immáron hivatalos, azaz a T$R által elfogadott. Ilyen például a Hit Point (HP): Életerőpont (hp), az Armor Class (AC): Vértezet osztály (AC), vagy a THAC0: Harci kód (HK). Na neeee, miért pont a takót kellett lemagyarrövidíteni? Lehet, hogy a MM (Monster Manual) miatt? Mert ott is van egy, amit így magyarosan írnak. Tako. Brutál szörnyike. A varázslatoknál szintén. Igaz, hogy a "kalóz" Armor: Páncélvarázs-nál jobb a Varázspáncél, de ki használja így? "Akkor varázslok egy varázspáncélt..." Ha már úgyis varázslat, nem lehet kitalálni? A varázslövedék lendületes, gördülékeny nevét azonban mindenképp töredezett mágikus lövedék-re kellett változtatni. És hasonló fölös elő- és utótagok: ÖSSZEforrasztás, TOLLpihevarázs, nyálkaVARÁZS, hasbeszéLÉS... Tetszett ugyanakkor a "Hold Portal: Lakat" fordítás. Velős...
    A lapnaja iromány összára egy híján húszý forintov, és egy százassal kevesebb előfizetve. A magyar viszonyokat figyelembe véve az értéke szerintem a kettő között van. Mondjuk úgy harmonikus közép tájékán. Vagy még inkább az alatt. Persze az ár/teljesítmény arányban a CU lazán kenterbe veri (ami ugye annyit jelent, hogy a DRAGON teljesítménye pozitív, ami a CU-ról ez alapján még ugye nem mondható el...) A Kincseskamra pontozásával (1d6-10d6) én úgy 6d6 sebzést ítélek neki. Mert olyan a szívem, mint az írós vaj.
Ottó
    PS: ahol T$R-t írtam, értsetek WotC-t.