Hello mindenkinek.
Ez most itt egy rövid cikk lesz Beholderék harmadik levelezős játékáról, melynek neve, mint a címben is látható, Ősök Városa.
A Túlélők Földjéről biztos mindenki hallott, ha nem, az se baj, csak az elkövetkezendőkben nem értesz majd pár dolgot. Szóval lezajlott a Világégés utáni észheztérés, birodalmak alakultak, a kalandozók leölték az összes böszme nagy szörnyet, minden kezdett jó lenni, és bármilyen vicces, lett is. Aztán egy nap feltűnt az Ellenség... Hát ennyi. Mielőtt bárki félreértené mindezt. és elkezdené Beholderéket szidni, hogy milyen gyenge az egész elgondolás, sehol semmi konkrétum, pl. évszázadok, meg ilyesmi, pontosítok: azért nem lehet többet tudni, mert a játékosok által irányított karakterek se tudnak sokkal többet, és fontos feladatuk a múlt kutatása, információk szerzése.
Egyébként nem az a cél, hogy mi, a szabadságharcos elf, törpe stb. megvédjük kontinensünket a titokzatos támadótól, hiszen az Ellenség feltűnt, és rövid idő leforgása alatt pengén letarolta az egész világot, az úgynevezett értelmes fajok köpni, nyelni nem tudtak... Szóval a maradék emberek, elfek, stb. behúzódtak a hegyek legmélyére, és megpróbáltak túlélni...
Az eredmény pár száz (ezer?) év múlva a GALETKI faj lett, vagyis mi, játékosok, akik feltehetően a TF-es alakváltókból, vagy mutánsokból, vagy fene tudja miből fejlődtünk ki. Akad néhány a régi fajokból is a hegyek mélyén, a sötét járatokban, de ezek eléggé elkorcsosultak.
Na nem mintha mi nem számítanánk szőnynek standard fantasy szemmel nézve! Fajunkat ugyanis egy el nem hanyagolható tény a hegyek mélyének úgymond csúcsragadozójává emeli: az, hogy uraljuk testünket, kedvünk szerint formálhatjuk! Ha az áll szívünkhöz közel, hatalmas karmokat és fogakat növesztünk, vagy megtanulunk lehelni, és ezután nem a Mókus őrs indulóját fújjuk, hanem pl. savat. (Egyébként sokan emiatt idegenkedtek az elején a játéktól, hogy ronda szörnyet kell játszani, nem fehér lovas, lobogó hajú hőst.) Népünk nem adta fel az elképzelést, hogy egyszer visszahódítja a felszínt, és itt lépünk be a képbe mi.
Az eljárás ugyanaz, mint amit már a beavatottak megszokhattak Beholderéknél: Jelentkezési lap küldése (pozitívum, hogy adhatunk leírást karakterünkről, úgy, hogy a találkozáskori sablonba beleilljen: "ellátogat hozzád <név>, egy <max. 70 karakternyi leírás> nő/férfi" Természetesen a trágár és cyber-lézeres karakterleírások letiltva.) Van nevünk, leírásunk, adunk fel nekik pénzt, majd adogatjuk fel hetenként a már ismert utasítás lapot, rajta a parancsokkal. A nevekről csak annyit, hogy aki a Tf-en hányt a debil karakternevektől, az itt duplán fog. Sokan felfedezték, hogy a leírás végén a "nő" milyen poén igeként, pl. ha a leírásban ezt adjuk meg: "fülén szakáll" és azt hiszik, ettől most ők a menő gyerekek, és valami maradandót alkottak, hiába, nagy az isten állatkertje. Itt is sok a gyökér ember, na.
Visszatérve: nagy plusz, hogy jelentkezni is lehet neten, meg játszani is, ugye nem kell ecsetelnem, mennyivel jobb a csütörtöki fordulódat aznap letölteni, mint random kapni postán péntektől köv. szerdáig...
A szokások értelmében 12 éves korunkban elszakítanak szüleinktől, és egy frissen kolonizált hegy legalsó szintjére, gyak. legcsírább városába visznek, hogy a kemény körülmények között (ugye, a Cserszömörce Nyári Tábor) nemesedjen a faj, tanulva, harcolva, szőnyet ölve fejlődjenek az ifjak, és TALÁN egyszer felmehessenek a felszínre a főszörnyekkel farkasszemet nézni. Kapunk egy hurka kis barlangot, ahol hajléktalankodhatunk, meglátogathatjuk a város szerény épületeit, pl. helytartó, bolt, stb... meg persze az Ősök Csarnokát, ahol régi galetkik szellemei adják át tudásukat megfelelő próbatételek után. Ha elég kemények vagyunk, és elérünk eme csarnok legnehezebben hozzáférhető pontjára, megkapjuk az áldást, és feljebb költözhetünk egy szinttel/várossal, így tovább...
Nem akarom töviről hegyire elmagyarázni az egész játékmenetet, akit érdekel, ott a Beholder oldal. Lényeg: van egy 20 soros papír, ez az Utasítás Lap, a sorokba írhatjuk az ún. parancsokat, amelyek egy-egy tevékenységhez rendelt rövidítések; paraméterezzük, ha a parancs ezt megkívánja (erre 6 hely van). Pl. ha ki akarunk menni egy barlangjáratba szétnézni, és vadászni egyet csak úgy, a VD parancsot adjuk ki, ha konkrétan x szörnyre van szükségünk, megnézzük, mi a hivatkozási száma, pl. 112, akkor VD 112 lesz a végeredmény.
A játék '99 novemberében indult, heti egy fordulóval számolva, mire olvassátok, az első játékosok kb. a 70. fordulójuk környékén lesznek. Ezt csak azért mondom, hogy tudjátok, ha később indultok, SEMMI esélyetek, hogy felfedezzetek valami újat, és minimális az esély, hogy valamiből elsők legyetek. Összességében, legalábbis az én véleményem szerint, csak a szórakozásért érdemes játszani, függetlenül attól, hogy használod a mások által megszerzett információt, vagy nem. Ha versenyként fogod fel, megcsalatkozol. Vannak, akiknek szinte ez az életük, csomó karakterrel játszanak, erre szakosodott irc csatornán lógnak egész nap, ők úgyis "megelőznek" "teljesítményileg". Persze ha van benned önbizalom elég, és bírod a gúnyos megjegyzéseket, nosza! :)
+: Maga a játék, ha az alapokat nézzük, nem bonyolult, viszont szórakoztató. (Igaz, ezt embere válogatja.) Sok minden egyszerűsödött a TF-hez képest, nagy átlagban elmondható, hogy egy-egy hibás döntés, pech nem kerül sokba. Nincs a TF-fel ellentétben "ha megölnek, elvész minden tárgyad", se "ha elrontod a mozgást, oda a fordulód". Most hirtelen nem jut eszembe, hogy mi kiemelkedően jó még, de biztos van:)
-: Na, itt lesz egy pár. Az első gond, hogy kicsit klausztrofóbiás a játék. Most nem találtam rá jobb szót, de szerintem érthető. Egy hegy mélyén játszódik, és az erősödésen, "karrierista törtetésen" kívül nem sok dolgunk van. Az utak különbözőek, de a cél ugyanaz. Nincs benne hősi, nincs benne magasztos. Ez spec. nem mindenkit zavar, de akad, aki ezért szállt ki... Másik gond, hogy anno Tihor Miklósék tízegynéhány karakterrel teszteltek, és hamar kibuktak dolgok, amit a nagy létszám (1500+) okozott. (nem programozási hibák!) Erre sajnos válaszként jött a Tihor úr által gyakran alkalmazott balkán kórház style troubleshooting (bal láb! Mondom bal! Mondom láb!), ami sokak érdekét sértette. Gond még, hogy a Játékvezetőnek címzett leveleket nem mindig TM olvassa el, és válaszol rá, hanem fene tudja ki, aki a válaszok alapján full hülye a játékhoz, ill. érezteti, hogy nem ő, hanem inkább te vagy az. Ez is csípi sokak szemét. Emellett előfordul, hogy a vezérkar nem következetes az ígérgetéssel.
Na jó, fikazóna vége. Ha érdekel titeket a dolog, legközelebb jobban beleások, írok a háttérinfót ismertető regényről, sőt, ha jók lesztek, egy fordulót is kaphattok!
Minden jót!
Dawyn
<<<Vissza