Mítoszok és Legendák 04 - A Triádok | Petrus

Mítoszok és Legendák 04 - A Triádok

Az M&L sorozatunkban most egy olyan bűnszövetkezet nyomába eredünk, amely mindmáig az egyik legjelentősebb (bizonyos területeken pedig, mint pl. a kábítószer kereskedelem, egyenesen a legnagyobb) a Távol-Keleten. A cikk nem csak száraz történelmi és bűnügyi tényekre fog szorítkozni, hanem igyekszem néhány olyan, idehaza is jól ismert és sokak által játszott szerepjátékhoz is háttérinfókat adni, amelyekben előfordulhatnak a triádok képviselői (pl. Shadowrun, Cyberpunk 2020).

A kezdetek

Mint a legtöbb bűnszövetkezet, a Triádok is földalatti mozgalomként indult, azért, hogy letaszítsák a hazájuk elnyomóit. Ahogy például mafiának a francia hódítók, a triádoknak a mandzsu uralkodók voltak az ellenségeik. 1674-ben, az akkor még nem Kína részének számító Mandzsúria (ami ma az ország északi részén található) háborút indított és elfoglalta a fővárost, Pekinget, leváltotta a Ming dinasztiából származó császárt és saját uralkodóházát ültette a helyére. Ez volt a Csing dinasztia trónra lépésének kezdete.

A mandzsuk uralma alatt a kínaiak többnyire alsóbbrendű népnek számítottak, mind a közigazgatásban, mind a hétköznapi életben egyaránt, így nem meglepő, hogy ez a felállás hamarosan zavargásokat robbantott ki. A második mandzsu császár, Kiang Hszi uralkodása alatt lázadás tört ki Fukien tartományban és a császár a Siu Lam (Shaolin) kolostor buddhista harcos papjait sorozta be, hogy leverjék a lázadókat. A papok viszont a rájuk ruházott hatalmat a fukieni lakosság megsegítésére használták, mire a császár utasította a hadseregét, hogy "győzzék meg" a papokat, fejezzék be lázongó elhajlásaikat és tegyék azt, amire utasították őket. A papok visszautasították a fenyegetést, és a hadsereg a földig rombolta a kolostort. Száznyolc szerzetes pusztult a lángok között, de tizennyolcan túlélték a pusztítást. A menekülést csak öten élték túl, akik elrejtőztek és öt új kolostort alapítottak, öt titkos társasággal, amelynek egyetlen célja a Csing dinasztia megdöntése lett. Az öt szerzetes félig misztikus, félig hihető kalandokon esett át ezen időszak alatt, de a későbbi nemzedék számára emlékük mindörökre fennmaradt. Őket még a mai, modern triádok is az "Öt Ősatya" néven tisztelik.

Az öt titkos társaság mind önállóan tevékenykedett, de mivel egy cél vezérelte őket, különféle titkos nyelveket és más üzenetküldési módszereket fejlesztettek ki a kapcsolattartáshoz és a mandzsu kémek összezavarásához. A titkok megőrzése érdekében a felvételre kijelölt újoncokat különféle misztikus szertartásokon vezették keresztül, hogy az abszolút lojalitást és titoktartást biztosítsák. Jelmondatuk a következő volt: "Zúzd szét a Csinget, állítsd vissza a Minget!"

A "triád" elnevezés eredete

Az öt társaság egy közös jelet használt: egy háromszögbe foglalt kínai "Hung" jelet (a Hung volt a családneve az utolsó Ming császárnak). A háromszög oldalai együtt jelképezték a mennyország, a föld és az ember egységét, középen a kínai császár jelével. Ez a triádok szentháromsága. Mivel a Hung család jele a vörös (kínaiul: "mun") szín volt - amelyet a Távol-Keleten a szerencsével és a gazdagsággal társítanak -, a triádokat gyakran Hung Mun-nak is nevezik, de ismertek a "Menny és a Föld Társasága", valamint a "Hung Társaság" elnevezések is.

Harc a mandzsuk ellen

A társaságok több lázadásból is kivették a részüket, mint például:


1796-ban a Fehér Lótusz Társaság a Szecsuán tartomány Hubei és Shansi tartományokkal határos hegyvidékén fellázította az elszegényedett parasztokat. Eleinte csak az adók miatt tiltakoztak, de a Társaság hathatós közreműködésének köszönhetően csakhamar fegyveres harcok törtek ki, amelyet csak nyolc év múlva tudtak végleg leverni.


1847 és 1850 között tartott a Kwangsi tartománybeli ún. "Bunkós" lázadás, majd ezt követte 1851 és 1865 között a Hung Hsiu Chuan-féle felkelés. Ez utóbbi - ami Taiping, vagy T'ai Ping Felkelésként is ismert - a XIX. század egyik legvéresebb eseményeként vonult be a történelembe, egyaránt voltak politikai és egyházi vetületei, tizenhét tartományon csapott át és közell húszmillió emberéletet követelt. A mandzsu elnyomás ellen lázadók céljai közé tartozott a földek közös tulajdonjoga és az önfenntartó gazdaság kialakítása, de az egyházi oldalról is részben keresztény alapokon nyugvó megújulást követeltek. A jelmondataik - mint pl. a tulajdonok közös felosztása - pozitív visszhangra leltek az éhség sújtotta parasztok körében és a Taiping vezetők csakhamar több, mint egymillió katonát tudhattak a soraikban.

A felkelés vezetője, Hung Hsiu Chuan, egy fanatikus egyházi személy volt, aki hitte, hogy ő Krisztus testvére és Isten fia. Az irányításával 1851-ben a seregek elfoglalták Nanking városát és fővárosukká nevezték ki, ahol Hung még ugyanebben az évben megalapította a Nagy Békeszerető Mennyei Dinasztiát is. Pár év elteltével nézeteltérések támadtak a vezetők között, amelyek miatt a reformok bevezetése elakadt, és így a nyugati hatalmak által is támogatott mandzsuk végül kínkeserves küzdelmekben felszámolták a felkelést.

De hiába győztek, a felkelés annyira megroppantotta a mandzsu uralom erejét, hogy sohasem voltak képesek visszaállítani régi hatalmukat és néhány évtizeddel később, az 1896-ban kitört boxerfelkelés következményei során elbuktak. A Pekingben kitört lázadáshoz csatlakozott a Fehér Lótusz, a Vörös Kard és a Vörös Öklök Társaság, a Hsing Chung Triádok egy része Szun Jat Szen vezetésével, valamint jópár kisebb csoport is. A fegyveres összecsapások alatt a nyugati hatalmak és Japán, kihasználva a Kínában uralkodó zűrzavart, mérhetetlen mennyiségű ópiumot csempésztek az országba, és rengeteg aranyat és ősi műkincset loptak ki, raboltak el. Hong Kong elszakadása is ekkor történt.

A triádok születése

1911-ben megdöntötték a Mandzsu Dinasztiát, de már nem volt olyan Ming leszármazott, akit a helyére ültethettek volna, így Szun Jat Szen vezetésével megalakult a Kínai Köztársaság. A célt vesztett triád társaságok nagy része felbomlott, de a megmaradtak céljaikat újrafogalmazva más területeken kezdték el kiépíteni a hatalmukat. Ezen társaságok egy része kereskedelmi társaságokká alakult át, míg másokból a munkásosztályok korai változatai lettek. Egyesek felajánlották harci potenciáljukat az új államigazgatásnak, mások pedig a szervezett bűnözés felé fordultak, és kihasználva alvilági kapcsolataikat, csakhamar a mindennapi élet minden területére befurakodták magukat és olyan csoportokká váltak, amelynek tagjai számíthattak egymás segítségére és védelmére. Ezeken a csoportokon belül eleinte szigorúan egyenlő volt mindenki, de ahogy erősödtek, egyesek kivonták magukat ez alól azzal, hogy ők majd megvédelmeznek mindenki mást, míg egy nap az emberek már nem tiszteletből, hanem félelemből csatlakoztak.

Így születtek meg a Triádok.

A triádok ma

A történet:
Szun Jat Szen utóda egy hadúr, egy bizonyos Yuan Shik Kai lett, aki együttműködött a triádok korrupciójával. Az 1927-ben, a déli Nankingban megalakult Nacionalista Párt vezetője egy ismert gyilkos és bűnöző, a shanghaji Zöld Csoport vezetője Csang Kaj Sek volt. A triádok átvették az uralmat egész Dél-Kína felett és harcba kezdtek a később Mao Ce Tung vezette kommunistákkal a teljes irányításért. A nyugati államok is a triádokat támogatták.
A harcba közbeszólt a II. világháború és a japán megszállás. A triádok ismét köpönyeget fordítottak és együttműködtek a megszállókkal, akik ki is használták a triádok helyismeretét és kapcsolatait, sőt, "Hing Ah Kee Kwan" (Ázsiai Virágzó Csoport) néven egyesítették is őket. A triádok besegítettek a japán rendőrségnek az elfoglalt területeken és elnyomtak, beárultak minden japán-ellenes összeesküvést is. Tevékenységükért rendes bérezést is kaptak, amit a japán Lee Yuen Társaságon keresztül fizettek ki.
A világháború elvonultával a triádok célpontjává ismét a kommunisták váltak és Csang Kaj Sek nacionalistái kampányba kezdtek, hogy a triádok közé lépésre buzdítsák az embereket. Dél-Kínában egy bizonyos Kot Siu Wong nevű hadnagy irányította a toborzásokat, akinek főhadiszállása Kantonban, a Po Wah út 14-ben volt (a későbbi 14K társaság innen eredezteti a nevét). 1947-ben csak Hong Kongban már 300,000 ember vallotta magát a triádokhoz tartozónak.
1949-ben a Mao Ce Tung vezette kommunisták győzedelmeskedtek és a triádok szétszóródtak Tajvanra, Hong Kongba, Macaoba, Thaiföldre, San Franciscoba, Vancouverbe és az ausztrál Perth-be. A dél-kínai hadsereg (a Kuomintang, vagy rövidítve KMT) maradványai a burmai felföldre szorultak, ahol később Khun Sa vezetésével a Thaiföldön át történő kábítószer csempészés legfontosabb résztvevői lettek. A győztesek az otthonmaradt triádokat üldözni kezdték, sokukat bebörtönözték és kivégezték. Mao miniszterelnöke, Csou En Lai pedig 1948-ban betiltotta az ópium termesztését és felhasználását, amit 1950-ben a déli területeken is bevezettek.
A triádok - eddigi - utolsó nagy megmozdulása az 1956-os kowlooni (Hong Kong fő szigete) lázadás volt, amelyet a tajvani triádok megpróbáltak kihasználni. A kormányzóság szükségállapotot rendelt el és 10,000 gyanús alakot tartóztattak le, köztük sok triád tagot is.
A triádok azóta félig alvó állapotban várakoznak...

Ahogy Kínán belül az elszigeteltségpártiak erősödtek, a szoros külföldi kapcsolatokat is ápoló triádok többsége a szabad Hong Kong enklávéba helyezte át székhelyét nem sokkal a kommunisták hatalomra kerülése előtt, akik egy volt triád tagot, Csang Kaj Sek-et és annak Nacionalista Pártját buktatták meg és űzték Tajvan szigetére (bővebben ld. a széljegyzetet itt oldalt).

A triádok teljes szabad mozgást élveztek Hong Kongban és az anyaországot is ugyanolyan könnyen elérhették, mint bármely másikat, így befolyásuk csakhamar az egész Délkelet-Ázsiára kiterjedt. A város kínai visszacsatolása előtt több, mint ötven triád csoport volt ismert a hatóságok számára, bár ezek többsége csak banditákból álló kis csoport volt. A legnagyobbak közé számító Sun Je On, Wo Shing Wo és 14K társaságok már szindikátusi nagyságúak és akkora birodalmak felett rendelkeznek, mint Amerikában, Oroszországban, vagy Olaszországban a maffia.


Ezek a csoportok nagyon zártak, a hatóságok számára szinte lehetetlen bejutni a központjukba, így a vezetők kiléte is sokszor ismeretlen, vagy feltételezéseken alapul. A múlt harcos szerzetesei helyébe veszedelmes, a gyengéken és ártatlanokon élősködő társaságok léptek. Gazdagságuk alapját a szerencsejáték, a prostitúció, a pornográfia, a kábítószer, az uzsorakölcsönök, és a zsarolás adják, amelyet terrorral és állandó fenyegetésekkel tartanak egyben. Bármi, ami illegális profitot hoz, lelkiismeretfurdalás nélkül kihasználható a triádok számára, de benne van a kezük minden más gazdag profitot termelő tevékenységben is (mint pl. éttermek, bárok, filmezés, szórakoztatóipar). Az 1950-es években a városban 300,000-re tették a triádokhoz tartozók számát (ld. széljegyzet), ma már megbecsülni sem merik.

Bár a legtöbb társaság egymástól függetlenül működik, a triádok azt terjesztik magukról, hogy egyetlen legyőzhetetlen, láthatatlan és mérhetetlen hatalmú szervezetet alkotnak. Ez az áldozataik megfélemlítését szolgálja és a rendőrségi beszámolók szerint nagyon is jól működik: a szemtanúk, tagok nem mernek beszélni, mert jobban rettegnek a triádok büntetésétől, mint a hatóságokétól.

A kábítószerpiac

A függők 1948-ig szabadon vásárolhattak ópiumot az állami gyógyszertárakban, majd miután ez betiltásra került, a triádok is gyorsan mozdultak és ők lettek a délkelet-ázsiai kábítószerpiac (az "Arany Háromszög") legfőbb szállítói és terjesztői. Napjainkban az ún. "kínai fehér" heroin a legnépszerűbb a legtöbb függő között. Sokkal erősebb, mint az ópium, a heroin, vagy bármi más - és sokkal halálosabb is. Az Arany Háromszög ködös fennsíkjain termelt és a dzsungelek mélyén megbújó, jól felszerelt finomító laboratóriumok kikerülő kábítószert Junnan tartomány határai mentén csempészik át, majd innen kerül ki a világpiacra. Hong Kong városa és kikötője a világ legnagyobb elosztópiaca. Évente 37 millió ember és naponta kb. 20,000 jármű halad át a határain, akár vízen, akár szárazföldön, akár a levegőben. A kínai határnyitással a kábítószer kereskedők dolga is könnyebb lett; a kínai városok és külföldi országok közötti sűrű repülőgép-hálózatokon egyre több szállító utazik, kockáztatva az igen szigorú - nemritkán halálos - kínai büntetéseket.

A visszacsatolás előtti Hong Kongban 250 nyomozó dolgozott a Kábítószer Ügyosztályon, hogy megpróbálja feltartóztatni a bűnözés és a kábítószer egyre növekvő áradatát...

A triádok a szerepjátékokban

A triádok minden, a mai Földön alapuló, a múltban, jelenben, vagy közeljövőben játszódó szerepjátékban (pl. Cyberpunk 2020, Shadowrun) felhasználhatók és többnyire igen komoly pozíciót töltenek be a bűnözés világán belül.

A karakterek lehetnek egy triád tagjai is, de ez esetben nagyon komoly belső törvényeknek kell megfelelniük, amelyek korlátok között tartják a tevékenységüket. Mind közül szinte a legfontosabb a hallgatás parancsa és a kezdő karakterek nagyon kevés információval fognak rendelkezni és csak akkor juthatnak feljebb, ha teljesen megbízhatónak bizonyulnak.

A nem játékos triád karakterek mind fanatikus vakhittel védelmezik saját társaságaikat, és bárki, aki ártalmukra van, vagy szembeszegül velük, csakhamar igen szűknek fogja érezni azt a várost, ahol él. A triádok, ha tehetik, véres és kegyetlen példát statuálnak az ellenségeiken, hogy megfélemlítsék mindazokat, akik még ingadoznak. A játékos karakterek számára rövid életű cél lehet csupán egy triád szervezet elleni harc: még ha sikerül is nekik a dolog, a többi szervezet minden bizonnyal azonnal a nyomukba ered és egy perc nyugtot sem hagy nekik.


/Petrus




Automatikus keresés a CU Keresővel korábbi cikkekre az alábbi kifejezésekkel:

- [ Mítoszok és Legendák 04 - A Triádok ]

- [ Petrus ] korábbi cikkei

- [ egyéb típus ] - típus szerinti keresés

- [ mítosz legenda triád ] - kulcsszavas keresés (bármely előfordulásra)



[ lap tetejére ] / [ bevezető ] [ tartalom ] [ novellák ] [ kritikák ] [ ismertetők ] [ rpg ] [ miegyéb ] [ lebelezés ]

Copyright ©2004-2005 Petrus & CU-Team