Rüdigern Dorn Intrika a Napkirály udvarában
Bújj a kegyencek egyikének bőrébe, és keresd szerencsédet XIV. Lajos udvarában. Férkőzz legközelebbi hozzátartozói bizalmába, csábítsd el szeretőit, vesztegesd meg minisztereit és vásárold meg tábornokait, így gyűjtsd össze mindazt az információt, amely küldetésük teljesítéséhez szükséges.

A játék négy fordulóból áll, a fordulók pedig négy, egymást követő fázisból. Először a játékosok pénzt kapnak és új befolyáskártyákat. Ezután az udvaroncok között szét kell osztaniuk, kártyáik segítéségével, befolyásjelzőiket, természetesen a lehető legsikeresebben. Ezt követi a lerakott befolyásjelzők összeszámlálása, és a játékosok küldetésjelzőket, aranyat és további kártyákat kapnak. A játékosok végül e jelzők segítségével teljesítik "titkos küldetéseiket", s cserébe győzelmi pontokat kapnak.

Az a játékos lesz a győztes, aki a játék végére a legtöbb győzelmi pontot gyűjti össze.

90 kártya	(20+12+8 küldetéskártya,  30 befolyáskártya  12 intrikakártya  8 aranykártya)
64 befolyásjelző	(16-16 mind a négy színben)
12 udvaronclap	(12 nagy lap, mindegyiken  egy udvaronc)
60 címer	(hatféle, mindegyikből 10)
34 küldetésjelző	(10 korona, 6-6 jogar, sisak,  gyűrű és okirat)
32 Lajos-arany	(22 egyaranyas érme,  10 ötaranyas érme)
kezdőjátékos-jelző	(Versailles)
XIV. Lajos, tartóval

(Figyelem: Az alábbi szabályok 3, illetve 4 játékos esetén mérvadóak. A 2 játékosra vonatkozó szabályok a szabályfüzet végén, egy külön fejezetben olvashatóak.)

A 12 udvaronclapon a Napkirály udvarának egy-egy jelentős alakjának portréja látható (mindegyikük rövid életrajza a szabályfüzet legvégén olvasható). A portrétól jobbra látható, hogy az illető udvaronc mivel jutalmazza azt a játékost, akinek legnagyobb nála a befolyása. Jobboldalt, alul a lapka sorszáma látható (1-12 között). A játék előtt az összes lapot ki kell rakni az asztalra, úgy, hogy a vörös számos oldaluk legyen felfelé. Először az 1-es lapot kell elhelyezni (Ausztriai Anna), s eköré kell spirálformán a többi lapot lerakni (lásd 1. kép).

A 34 küldetésjelzőt (ezek a hatszögletű jelzők) a szimbólumok szerint szét kell válogatni. Ugyanezek a szimbólumok láthatóak az 1-5. és a 9. lapon is. Ahhoz, hogy küldetéseiket teljesítsék, a játékosoknak ilyen jelzőkre lesz szükségük. A szétválogatott jelzőket a lapok közötti üres helyekre kell rakni, mindig a megfelelő udvaronc mellé (például az okiratokat a 8. és 9. lap közé, Orléans-i Fülöp mellé kell lerakni). A koronákból két egyenlő kupacot kell alkotni, és az egyiket az 5. és a 6., a másikat pedig a 9. és a 10. lap közötti részre kell lerakni.

60 címer (négyszögletű jelző) található a játékban, mind a hatféle címerből 10 darab. A címereket össze kell keverni, és képpel lefelé lerakni az udvaronclapok fölé.

A 32 aranyat (kerek jelzők) érték szerint (1 és 5 Lajos-arany) szét kell válogatni, majd a címerek mellé, mintegy bankként lerakni.

XIV. Lajos jelzőjét bele kell állítani a tartóba, és utána a pénzek mellé lerakni.

A kártyákat a hátlapok szerint szét kell válogatni:

• A 8 aranykártya (aranyszín hátlap) egyike határozza meg majd minden fordulóban, hogy mennyi aranyat kapnak a játékosok, és hogy az 1-4. udvaronclapok közül melyikre kerül a Király. A 8 kártyát jól meg kell keverni, négyet képpel lefelé lerakni a pénzek mellé, a másik négyet pedig, még mindig képpel lefelé, vissza kell rakni a dobozba.

• A 12 intrikakártya (vörösesbarna hátlap) mindegyikén a 12 udvaronc egyike látható. Ezeket a kártyákat is jól meg kell keverni, majd képpel lefelé, húzópakliként a 11. és a 12. udvaronclap közé kell lerakni.
• A 30 befolyáskártyán (zöld hátlap) részben szintúgy a 12 udvaronc valamelyike látható (mindegyikükhöz két kártya tartozik), 6 kártyán pedig egy függönnyel eltakart alak látható, alatta egy kérdőjellel - ezek a dzsókerek. Ezeket a kártyákat is jól meg kell keverni, majd képpel lefelé, húzópakliként a 11. udvaronclap alá kell letenni.
• A 40 küldetéskártya (hátlapjaik a kék különböző árnyalatai) szabják meg a küldetéseket, amelyeket a játékosok teljesíteni törekszenek, valamint azt, hogy teljesítésük után minden fordulóban milyen előnyt élvez a játékos. A feladatkártyákat hátlapjaik szerint (világoskék, kék, sötétkék) szét kell válogatni, és külön-külön jól megkeverni, majd a három húzópaklit képpel lefelé a 10. udvaronclap alá le kell tenni.

ide kerülnek majd a játék során a befolyáskártyák

Minden játékos kap:

• 16 befolyásjelzőt (vagyis választ magának egy színt, és megkapja annak jelzőit)
• 5 Lajos-aranyat a bankból, amelyeket úgy rak le maga elé, hogy a többiek is jól láthassák (a bankban bármikor lehet címleteket átváltani)
• egy kék és egy világoskék küldetéskártyát, amelyet a kezébe vesz, hogy a többiek ne lássák

A legidősebb játékos megkapja a kezdőjátékos-jelzőt (Versaille), amit lerak maga elé; ez a játékos lesz az 1. fordulóban a kezdőjátékos. Ezután a játékosok az óramutató járása szerint befolyásjelzőik egy részét elhelyezik a játéktéren, az udvaronclapok közötti üres helyeken (lásd a fenti képet; kék a kezdőjátékos):

• kezdőjátékos: 5 befolyásjelzőt
• 2. játékos: 5 befolyásjelzőt
• 3. játékos: 6 befolyásjelzőt
• 4. játékos: 7 befolyásjelzőt

Ilyenformán a játékosoknak egyrészt lesznek befolyásjelzőik saját tartalékukban (11, 11, 10 és 9 darab), illetve az úgynevezett általános tartalékban, az asztal közepén (5, 5, 6 és 7 darab).

A játék négy fordulóból áll, mindegyik forduló négy, egymást követő fázisból. E fázisok:

* 2. fázis: befolyás

* 3. fázis: kiértékelés

* 4. fázis: küldetések

2. fázis: Befolyás

Először a forduló kezdőjátékosa cselekszik, majd az óramutató járása szerint a többiek. A játékos, aki éppen soron van, befolyáskártyái közül egyet képpel felfelé kirak a játéktér legközepére (az 1-4-es udvaronclapok közötti részre, lásd 1. ábra), majd végrehajtja a megfelelő cselekedetet. Ezután a bal oldali szomszéd következik, és így tovább, amíg mindenki ki nem játszotta összes befolyáskártyáját.
A befolyáskártyák kétféleképpen használhatóak:

• a játékos befolyásjelzőket helyez el (ti. udvaronclapokon)
  vagy
• a játékos az általános tartalékból befolyásjelzőket vesz vissza saját tartalékába.

(Vagyis egy befolyáskártya kijátszása után a játékos vagy befolyásjelzőket helyez el, vagy befolyásjelzőket vesz vissza az általános tartalékból saját tartalékába, de a kettőt nem kombinálhatja.)

Udvaronc-befolyáskártyák (udvaronconként 2 darab)
Befolyásjelzők lerakása: A játékos, miután kijátszotta a befolyáskártyát, fog legfeljebb 3 befolyásjelzőt saját tartalékából, és lerakja azokat a megfelelő udvaronclapra.* Ezután, ha akarja, e befolyásjelzők egy részével "átugorhat" egy átlósan szomszédos udvaronclapra - de legalább egy befolyásjelzőt itt kell hagynia. Innét, ha akar, megint továbbugorhat egy átlósan szomszédos udvaronclapra, de megint egy befolyásjelzőt hagynia kell ezen a második udvaronclapon. Két ugrás után a játékos köre mindenképpen véget ér, hiszen legfeljebb három befolyásjelzőt rakhat le - ilyenformán a játékos alkalmasint megteheti, hogy 3 befolyásjelzőt rak le, és mindegyiket egy másik udvaronclapra. (lásd alant a példát)
Figyelem: Ugrásnál olyan befolyásjelzőt kell hátrahagyni, amit a játékos most rakott le - az előző körökben lerakott befolyásjelzők ebből a szempontból nem vehetőek számításba!
Befolyásjelzők begyűjtése: A befolyáskártya kijátszása után a játékos az asztal közepén lévő általános tartalékból visszaveszi 3 befolyásjelzőjét saját tartalékába. Ha az általános tartalékban már nincs 3 befolyásjelző, akkor a játékos kevesebbet kap.

         

         

Példa: Anita kijátszik egy "Nagy Condé"-befolyáskártyát (6-os), és így lerakhatja legfeljebb 3 befolyásjelzőjét a 6-os udvaronclapra (lásd 2. ábra). Innét átugorhat egy átlósan szomszédos udvaronclapra, például az 1-esre (vagy az 5-ösre), azonban legalább egy befolyásjelzőjét a 6-os lapon kell hagynia (lásd 3. ábra). Ha akarja, még az 1-es lapról is továbbugorhat, például a 4-esre (vagy a 2-esre, vagy a 7-esre). Ez esetben pedig 1 befolyásjelzőt az 1-es udvaronclapon is hagynia kell (lásd 4. ábra).
Azt azonban nem teheti meg, hogy a 6-os udvaronclapról elugorva egy befolyásjelzőjét az 5-ös, egy másikat pedig az 1-es udvaronclapra rakja (lásd 5. ábra). (Igaz, amennyiben a kijátszott befolyáskártya "Ausztriai Anna" vagy "Françoise de Montespan" lett volna, és így az 1-es vagy az 5-ös udvaronclapról indult volna, ugyanez a végeredmény szabályos lenne.)

Dzsóker-befolyáskártyák (6 darab)
Befolyásjelzők lerakása: Ilyen kártya kijátszása után a játékos legfeljebb 2 befolyásjelzőt rakhat le. A játékos fog egy befolyásjelzőt saját tartalékából, és lerakja azt a 12 udvaronclap bármelyikére. Ezután, ha akarja, elhelyezhet még egy befolyásjelzőt: vagy ugyanerre az udvaronclapra, vagy egy ezzel átlósan szomszédos udvaronclapra.
Befolyásjelzők begyűjtése: A játékos az általános tartalékból visszaveszi 2 befolyásjelzőjét saját tartalékába. Ha az általános tartalékban már nincs 2 befolyásjelző, akkor a játékos kevesebbet kap.

A játékosok addig játsszák ki, az óramutató járása szerint, befolyáskártyáikat, amíg mindegyiküknek csupán egy befolyáskártya nem marad a kezében. A játékosok megmaradt kártyájukat nem játsszák ki, s azokat - nyomban azután, hogy a kezdőjátékos jobb oldali szomszédja befejezte utolsó körét - képpel lefelé visszarakják a befolyáskártyák paklijára. A játékosok nem tartják meg e kártyákat a következő fordulóhoz. A befolyáskártyák kijátszásának befejezése és a megmaradt befolyáskártyák visszarakása után a befolyásfázis véget is ér.

Illetőleg a fázis legvégén mind a 30 befolyáskártyát jól meg kell keverni, majd új húzópakliként a 11-es udvaronclap alatt kell elhelyezni.

Megjegyzés: A 2. fordulótól előfordulhat - köszönhetően a 11-es udvaronclapnak, illetve bizonyos küldetéskártyáknak -, hogy a játékosoknak eltérő számú befolyáskártya lesz a kezükben. Ez esetben változó, kire hányszor kerül a sor, mivel mindenkinek addig kell kártyát kijátszania, amíg csak egy nem marad a kezében. Akár az is előfordulhat, hogy egy játékosnak három vagy több befolyáskártya van még a kezében, a többieknek pedig már csupán egy: ilyenkor újra meg újra ez a játékos jön, mindaddig, amíg egynél több befolyáskártya van a kezében.

3. fázis: Kiértékelés

Az 1-estől a 12-ig sorban végig kell menni az udvaronclapokon, és megnézni, hogy az adott udvaronc kit ajándékoz meg (az egyes udvaroncok ajándékait később soroljuk fel). Az udvaroncok háromféleképpen bírhatóak rá ajándékozásra:

* arannyal

* 1. hellyel

* befolyásjelzőkkel

Arany (az 1. fordulóban az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 8-as és 12 udvaronc)
A játékos, akinek a fenti udvaronclapok egyikén a legtöbb befolyásjelzője van, ingyen megkapja az udvaronc ajándékát, majd az udvaronclapról összes befolyásjelzőjét az általános tartalékba kell raknia (a játékos nem teheti meg, hogy fizetség fejében saját tartalékába teszi befolyásjelzőit).
Ezután az összes játékos, akinek van legalább egy befolyásjelzője az udvaronclapon, eldönti, hogy "megvesztegeti-e" az adott udvaroncot. Először a kezdőjátékos dönt (ha érintett), majd sorra, az óramutató járása szerint a többiek.

Aki a megvesztegetés mellett dönt, az befizet annyi Lajos-aranyat a bankba, amennyi az udvaronclapon látható, és cserébe megkapja az udvaronc ajándékát. Akár megvesztegetett a játékos, akár nem, visszaveszi az udvaronclapról befolyásjelzőit saját tartalékába.
Ha a legtöbb befolyásjelző tekintetében egyenlőség alakul ki, senki sem kapja meg ingyen az ajándékot. Minden játékos, akinek van befolyásjelzője az udvaronclapon, eldönti, hogy megveszteget-e vagy sem, és minden befolyásjelző a saját tartalékokba kerül vissza. (lásd az alanti példát)
Kivétel: Külön szabály vonatkozik arra, ha az ilyen udvaronclapon ott van XIV. Lajos. (lásd később)

Ezután a kijátszott intrikakártyát az intrikapakli aljára kell tennie (a 12-es udvaronclap mellett). Csak ezután kerül sor az udvaronclap kiértékelésére.

Megjegyzés: Nem kötelező kijátszani az intrikakártyát, azt a játékos akár a játék végén a kezében tartatja. A játék végén minden megtartott intrikakártyáért 1 címer jár.

Az udvaronclapok átfordítása
"Aranyas" és "1. helyes" udvaronclapok: Mindannyiszor, amikor egy ilyen udvaronclapon egyetlen játékos többséget szerez, az értékelés után a lapot át kell forgatni másik oldalára - ilyenformán az adott udvaronctól az elkövetkezendő fordulóban más módon lehet ajándékot szerezni.
Ha senki sem szerzett többséget, vagy többen, az udvaronclap nem fordul át (kivétel: XIV. Lajos).

"Befolyásjelzős" udvaronclapok: Az ilyen udvaronclapokat akkor kell átfordítani, ha az értékelés során legalább egy játékos kapott az adott udvaronctól ajándékot.

Megjegyzés: A 4. fordulóban már nem szükséges az udvaronclapokat átfordítani - azonban még ekkor is végrekell hajtani a befolyásjelzők visszahelyezését az általános, illetve a saját tartalékokba, minthogy a játék legvégén, pontegyenlőség esetén az dönt, hogy kinek mennyi befolyásjelzője van saját tartalékában.

Példák a kiértékelésekre:

Az első esetben sárga ingyen kap egy sisakot, vörös és zöld pedig 3 Lajos-aranyért vásárolhatnak egyet; kék azonban nem, minthogy nincs befolyásjelzője az udvaronclapon. Sárga befolyásjelzőit az általános tartalékba rakja vissza, a többiek pedig saját tartalékukba. Ezután az udvaronclapot át kell forgatni.

A második esetben senki sem kap ingyen sisakot, de vörös, sárga és zöld egyaránt vásárolhatnak 3 Lajos-aranyért. Az összes befolyásjelző a saját tartalékokba kerül vissza. Az udvaronclap nem fordul át.

Az első esetben sárga kap egy jogart, vörös és zöld nem kapnak semmit. Sárga befolyásjelzőit az általános tartalékba rakja vissza, a többiek saját tartalékaikba. Az udvaronclapot át kell forgatni.

A második esetben senki sem kap jogart. Mindkét játékos üres kézzel marad, és mindketten saját tartalékukba veszik vissza befolyásjelzőiket. Az udvaronclap nem fordul át.

A harmadik esetben sárga és vörös egyaránt megkapja a 2 címert, zöld azonban nem kap semmit. Minden befolyásjelző a saját tartalékokba kerül vissza. Az udvaronclapot át kell forgatni.

XIV. Lajos
Minden fordulóban az Erőforrások-fázis során felhúzott aranykártya határozza meg, hogy az 1-4. udvaronclap közül melyikre kerül XIV. Lajos. A Napkirály jelenléte befolyásolja az alábbi módon befolyásolja az értékelést:íul>

A játékos, akinek az udvaronclapon a legtöbb befolyásjelzője van, két jelzőt kap: magát az ajándékot, valamint egy koronát. Ezután befolyásjelzői visszakerülnek az általános tartalékba. Ez igaz az "aranyas" és az "1. helyes" udvaronclapokra.

A játékos, akinek az udvaronclapon a második legtöbb befolyásjelzője van, egy jelzőt kap: az ajándékot ("aranyas" és "1. helyes" udvaronclapok esetén is). Ezután befolyásjelzői visszakerülnek saját tartalékába.

A többiek vagy nem kapnak semmit ("1. hely"), vagy megvesztegethetnek ("arany"). Bárhogyan is, befolyásjelzőik saját tartalékukba kerülnek vissza.

Az értékelést követően XIV. Lajost vissza kell tenni a bank mellé, ahonnét majd a következő fordulóban kerül csak el újra, az udvaronclapot pedig át kell forgatni.

Figyelem: Ha a legtöbb befolyásjelző tekintetében egyenlőség alakul ki annál az udvaronclapnál, amelyen XIV. Lajos tartózkodik, az érintett játékos mind megkapják az ajándékot, azonban senki sem kap koronát! Az érintett játékosok befolyásjelzői mind az általános tartalékba kerülnek vissza, majd az udvaronclapot át kell forgatni. A többi játékos nem kap semmit ("1. hely"), vagy megvesztegethetnek ("arany").

Amennyiben viszont a legtöbb befolyásjelző tekintetében nem, a második legtöbb tekintetében azonban egyenlőség alakul ki, a legtöbb befolyásjelzővel rendelkező játékos megkapja a 2 jelzőt, ám rajta kívül senki nem kap semmit ("1. hely"), illetve csupán megvesztegethet ("arany").

Példák az értékelésre (XIV. Lajossal az udvaronclapon):

Az első esetben sárga kap egy sisakot és egy koronát, vörös egy sisakot, zöld pedig, ha akar, 3 Lajos-arannyal megvesztegethet. Sárga befolyásjelzői az általános tartalékba kerülnek, a többiek befolyásjelzői pedig a saját tartalékokba. Az udvaronclapot át kell forgatni.

A második esetben sárga kap egy jogart és egy koronát, vörös egy jogart, zöld pedig semmit. Sárga befolyásjelzői az általános tartalékba kerülnek, a többiek befolyásjelzői pedig a saját tartalékokba. Az udvaronclapot át kell forgatni.

Az első esetben sárga és vörös 1-1 sisakot kap. Zöld és kék egyaránt megvesztegethet, ha rászán erre 3 Lajos-aranyat. Vörös és sárga befolyásjelzői az általános tartalékba kerülnek, zöld és kék befolyásjelzői pedig a saját tartalékokba. Az udvaronclapot át kell forgatni.

A második esetben sárga kap egy jogart és egy koronát, vörös és zöld viszont nem kap semmit. Sárga befolyásjelzői az általános tartalékba kerülnek, zöld és kék befolyásjelzői pedig a saját tartalékokba. Az udvaronclapot át kell forgatni.

4. fázis: Küldetések

Miután a 12 udvaronclap értékelése befejeződött, a játékosok játéksorrendben, a kezdőjátékossal kezdve, küldetéskártyákat játszanak ki a kezükből. Ez úgy történik, hogy a játékos lerak a kezéből képpel felfelé az asztalra egy küldetéskártyát, és a két jelzőt, amibe a kártya kijátszása kerül (ez mindig a küldetéskártya felső részén látható) visszateszi az asztal közepére, a jelzőnek megfelelő helyre.
Bármelyik másik jelző helyett lehet koronával fizetni; ilyenformán bármelyik küldetéskártya kifizethető 2 koronával.
Ha a küldetéskártyán olyan jelző található, amelyben egy kérdőjel szerepel, a játékos bármilyen jelzővel fizethet.
A játékos, miután a küldetéskártyát maga elé lerakta és a két jelzőt kifizette, azonnal húz egy újabb küldetéskártyát a három pakli bármelyikéből. A játékos megteheti, hogy sötétkék küldetéskártyát játszik ki, és utána a világoskék pakliból húz egy másikat.
Nyomban ezután a játékos újabb küldetéskártyát játszhat ki (akár az éppen most húzottat is!); ha így tesz, azt is ki kell fizetnie, és helyette újat húznia. Mindezt addig folytatja, amíg már nem akar vagy nem tud újabb küldetéskártyát kijátszani. Ekkor számára a fázis véget ér, és bal oldali szomszédja következik.

Figyelem: Egy játékos legfeljebb egy jelzőt "vihet át" a következő fordulóra. Ha egy játékosnak küldetéskártyái kijátszásának befejeztével több jelzője maradt, azokat egy kivételével vissza kell raknia a megfelelő készletekbe. Kárpótlásképpen azonban minden visszarakott jelzőért elvesz egyet a képpel lefelé fordított címerek közül.

Példa: Jenőnek a képen látható jelzői és küldetéskártyái vannak. Kifizet egy jogart és egy gyűrűt, és lerakja maga elé a bal oldali küldetéskártyát. Nyomban ezután húz egy új küldetéskártyát a sötétkék pakli tetejéről, abban reménykedve, hogy dupla jogaros lesz. Nincs szerencséje, dupla sisakos! Így hát lerakja maga elé jobb oldali küldetéskártyáját, és kifizeti megmaradt jelzőit (a koronát a sisak helyett, a jogart pedig mint tetszőleges fajtájú jelzőt). Ezután megint húz egy küldetéskártyát. Minthogy nincs már több jelzője, számára a fázis véget is ért, és bal oldali szomszédján a sor.

Miután minden játékos számára véget ért a fázis, a kezdőjátékos átadja a kezdőjátékos-jelzőt bal oldali szomszédjának, és az Erőforrások-fázissal új forduló kezdődik - kivéve, ha ez a fázis a 4. forduló küldetésfázisa volt, minthogy ekkor a játék véget is ér.

Figyelem: 3 játékos esetén a 4. forduló kezdőjátékosa az 1. fázis során megkapja az intrikapakli legfelső lapját - ezzel ellentételezve azt, hogy ő, a többiekkel ellentétben, két ízben is kezdőjátékos.

A játék a 4. forduló küldetésfázisának befejeztével ér véget. Ekkor minden játékos címerekre cseréli be a nála maradt, immáron „felesleges” jelzőit és kártyáit. A játékos:

• minden befolyáskártyáért
• minden ki nem játszott intrikakártyájáért
• minden el nem költött küldetésjelzőjéért
• minden, udvaronclapon lévő befolyásjelzőjéért
• minden 3 Lajos-aranyáért

elvesz egyet a lefordított címerek közül
A játékosnál a 11-es udvaronclap képessége miatt lehet befolyáskártya, és a 6-os és 8-as u dvaronclapok képessége miatt lehetnek befolyásjelzői udvaronclapokon.

Példa: Péter a játék végén becserél

• 1 befolyáskártyát 1 címerre,
• 2 intrikakártyát 2 címerre,
• 8 Lajos-aranyat 2 címerre,
• az 5-ös udvaronclapon lévő 2 befolyásjelzőjét 2 címerre.

Ilyenformán Péter összesen 7 címert vesz el a lefordított címerek közül, és azokat a már eleddig összegyűjtött címereihez rakja.

Ezután a játékosok felfedik és fajták szerint csoportosítják címereiket. Ezt követően sorba kell menni a címerfajtákon, és megnézni, hogy melyikből kinek van a legtöbb. A játékos, akinek egy fajtából a legtöbb címere van, elvesz egyet a lefordított címerek közül, és azt, még mindig lefordítva, címerei mellé teszi. Ha a legtöbb címer tekintetében egyenlőség alakul ki, az összes érintett játékos kap egy címert. Miután mind a hat címerfajtánál kiosztásra kerültek a jutalomcímerek, minden játékos összeadja, összesen mennyi címere van (felfedett és lefordított): ennyi győzelmi pontot kap. Végül minden, a játékos előtt fekvő küldetéskártya - függetlenül képességétől és hátlapjának színétől - 5 győzelmi pontot ér.

Az a játékos lesz a győztes, akinek a legtöbb győzelmi pontja van. Egyenlőségnél az dönt, hogy melyiküknek van több befolyásjelzője saját tartalékában.

Az egyes udvaroncok ajándékai mindig ugyanazok; az udvaronclap két oldala között csupán az ajándék elnyerésének feltétele ("1. hely", "arany", "befolyásjelzők") jelenti a különbséget.

1. Ausztriai Anna (Anne d’Autriche): A játékos kap egy jogart.

2. Orléans-i Fülöp (Philippe I. de Orléans): A játékos kap egy okiratot.

3. Spanyolországi Mária Terézia (Marie-Thérèse d'Espagne): A játékos kap egy gyűrűt.

4. "A Nagy Dauphin" (le Grand Dauphin): A játékos kap egy sisakot.
(Figyelem: XIV. Lajos segítségével e négy fenti udvaronclapon koronát is lehet szerezni.)

5. Françoise-Athénaïs de Montespan: A játékos kap egy koronát.

6. "A Nagy Condé" (le Grand Condé): A játékos kap egy lefordított címert, amelyet maga elé lerak. Ezután a játékos fogja az általános tartalékból egy befolyásjelzőjét, és lerakja azt bármelyik udvaronclapra. (A befolyásjelző lerakható úgy a 7-12-es udvaronclapokra - ez esetben még ebben a fordulóban, ezen udvaronclap kiértékelésénél figyelembe kell venni -, vagy az 1-6-os udvaronclapok egyikére. Ez utóbbi esetben a befolyásjelző a következő forduló értékelése során fog számítani, illetőleg 1 címer jár érte, ha már nincs újabb forduló.)

7. Jean-Baptiste Colbert: A játékos kap öt Lajos-aranyat a bankból.

8. Françoise de Maintenon: A játékos az általános tartalékból két befolyásjelzőjét ráteheti az 5-ös udvaronclapkára. Ezután a játékos egy befolyásjelzőjét az általános tartalékból átrakja saját tartalékába.

9. Louise de La Vallière: A játékos kap egy koronát.

10. Henri de Turenne: A játékos kap két lefordított címert.

11. Jules Mazarin: A játékos megkapja a befolyáspakli legfelső lapját.

12. François-Michel Louvois: A játékos kap egy lefordított címert, valamint megkapja az intrikapakli legfelső lapját.

Megjegyzések:

• Ha egy udvaronc ajándékát többet is megkapják, akkor először a legtöbb befolyásjelzővel rendelkező játékos kapja azt meg, utána pedig a többiek játéksorrendben, a kezdőjátékostól kezdve vesztegethetnek meg - habár ennek tényleges szerepe csak a 6-os és 8-as udvaronclapok esetében van.
• Természetesen egy játékos fordulónként csak egyszer részesülhet egy udvaronc ajándékában - ilyenformán nem lehetséges, hogy a játékos egy udvaronctól több küldetésjelzőt vagy kártyát vásároljon.
• Ha a játékos koronát kap (5-ös és 9-es udvaronclap), azt a két tartalék bármelyikéből elveheti; a koronák elkülönítése csupán a könnyebb elérhetőséget célozza.
• Ha a játékos címert kap (6-os, 10-es, 12-es udvaronclap), azt úgy kell elvennie és maga elé leraknia, hogy a többiek ne lássák, milyen címer az. A játékosok mindig megnézhetik, milyen címereik vannak.
• Ha a játékos befolyáskártyát kap (11-es udvaronclap), azt a kezébe veszi. A következő forduló befolyásfázisában eggyel többször kerül majd rá a sor.
• Ha a játékos intrikakártyát kap (12-es udvaronclap), azt a kezébe veszi, és az elkövetkezendő értékelési fázisokban játszhatja ki.
• Ha a játékos befolyásjelzőt vagy -jelzőket rakhat udvaronclapra az általános tartalékból (6-os vagy 8-as udvaronclap), és az általános tartalékból elfogy a befolyásjelzője, saját tartalékából is rakhat.

A már kijátszott küldetéskártyák a játék végéig a játékos előtt maradnak. Minden kártya, hacsak ez külön nincs feltüntetve, fordulónként egyszer, a megfelelő fázisban fejti ki hatását. Vagyis az ilyen kártyák nem csupán egyszer, hanem fordulónként egyszer fejtik ki hatásukat. A játékosnak nem kötelező élnie a kártya képességével. Célszerű, ha a játékos csoportosítva rakja le küldetéskártyáit, méghozzá a fázisok szerint, amelyben azok képességei aktiválódhatnak.

A 20 világoskék küldetéskártya költsége mindig egy meghatározott és egy tetszőleges küldetésjelző, így elég könnyű megszerezni őket, azonban képességeik sem túl kiemelkedőek. Összesen hétféle kártya van:

• 1 küldetéskártya (2 db): Ez a fajta küldetéskártya speciális: csupán egyszer, kijátszásakor fejti ki a hatását.
  A játékos e küldetéskártya kijátszása után nem egy, hanem két tetszőleges színű küldetéskártyát húz. A játékos megteheti, hogy előbb húz egy küldetéskártyát, megnézi, és csak azután húzza fel a másodikat - akár ugyanebből, akár egy másik pakliból. Innentől fogva a játékosnak mindig 3 küldetéskártya lesz a kezében.

• 1 befolyásjelző (4 db): A játékos minden Erőforrások-fázis 2. lépése során az általános tartalékból átteheti egy befolyásjelzőjét saját tartalékába. Ha az általános tartalékban nincs befolyásjelzője, akkor nem élhet a kártya képességével.

• 1 Lajos-arany (4 db): A játékos minden Erőforrások-fázis 2. lépése során kap egy Lajos-aranyat a bankból.

• befolyásjelző az 1-4-es udvaronclapok valamelyikére (minden laphoz egy kártya): A játékos, ha úgy akarja, a Befolyásfázis kezdetekor az általános tartalékból egy befolyásjelzőjét ráteheti a kártyához tartozó udvaronclapra.

• 2 Lajos-arany befizetése (2 db): A játékos minden Befolyásfázis során egyszer megteheti, hogy mikor rákerül a sor, nem játszik ki befolyáskártyát, hanem helyette befizet a bankba két Lajos-aranyat. (Másszóval a játékos 2 Lajos-aranyért egyszer kimaradhat.)

• Küldetésjelző kicserélése (2 db): A játékos minden Küldetésfázis során egyszer megteheti - de a Küldetésfázis során bármikor -, hogy befizet a bankba két Lajos-aranyat, beadja egy küldetésjelzőjét, és elvesz egy koronát. A küldetéskártya kijátszása és kifizetése után a képesség már nyomban használható.

• Küldetéskártya kicserélése (2 db): A játékos egyszer minden Küldetésfázis végén megteheti, hogy a kezében lévő küldetéskártyák közül egyet vagy kettőt képpel lefelé visszarak a megfelelő pakli vagy paklik aljára, és helyette vagy helyettük újat húz, bármelyik pakliból vagy paklikból.
  (Ha mindkét ilyen küldetéskártya egyazon játékos előtt van, ő azokat akár egymás után is használhatja, például a másodikkal kicserélve az első használatakor kapott kártyákat.)

A 12 kék küldetéskártya valamivel drágább (mindegyik kijátszásához két különböző jelzőre van szükség), de képességeik is jobbak valamivel. Összesen ötféle kártyatípus van:

• 2 Lajos-arany/befolyásjelző (4 db): Minden Erőforrások-fázis 2. lépése során a játékos elvehet a bankból 2 Lajos-aranyat, vagy 1 Lajos-aranyat és az általános tartalékból egy befolyásjelzőjét, vagy pedig az általános tartalékból 2 befolyásjelzőjét.

• 1 címer (2 db): Minden Erőforrások-fázis 2. lépése során a játékos elvehet a lefordított címerek közül egyet, amelyet maga elé le kell tennie.

• befolyásjelző XIV. Lajoshoz (2 db): Minden Befolyásfázis elején a játékos az általános tartalékból egy befolyásjelzőjét ráteheti arra az udvaronclapra, amelyen ott van XIV. Lajos.

• befolyásjelző az 5-ös/9-es udvaronclapra (1-1 darab): Minden Befolyásfázis elején a játékos az általános tartalékból ráteheti egy befolyásjelzőjét az 5-ös, illetve a 9-es udvaronclapra.

• befolyáskártya cseréje (2 db): A játékos minden Befolyásfázis során egyszer megteheti, hogy amikor rákerül a sor, egy befolyáskártyáját minden hatás nélkül középre teszi, és helyette húz egy újat a befolyáspakli tetejéről. Ezzel a játékos köre véget is ért, vagyis nem rak le befolyásjelzőt, a következő játékoson a sor.

A 8 sötétkép küldetéskártya megszerzése a legnehezebb, mert ezek költsége mindig két ugyanolyan küldetésjelző - ellenben képességeik ennek megfelelőek... Minden kártya képessége más:

• 3 befolyásjelző: Minden Erőforrások-fázis 2. lépése során a játékos átteheti 3 befolyásjelzőjét az általános tartalékból a sajátjába. Ha nincs befolyásjelzője az általános tartalékban, akkor a kártyának nincs hatása.

• 3 Lajos-arany: Minden Erőforrások-fázis 2. lépése során a játékos kap 3 Lajos-aranyat a bankból.

• 1 intrikakártya: Minden Erőforrások-fázis 2. lépése során a játékos a kezébe veheti az intrikapakli legfelső lapját.

• befolyásjelzőért befolyáskártya: Minden Erőforrások-fázis során a játékos berakhatja saját tartalékából egy befolyásjelzőjét az általános tartalékba, és cserébe megkapja a befolyáspakli legfelső lapját.

• négy befolyásjelző lerakása: Minden Befolyásfázis során egyszer megteheti a játékos, hogy egy befolyáskártyája kijátszása után (legyen bár az udvaronc- vagy dzszókerkártya) nem 1-3, hanem 1-4 befolyásjelzőjét rakja le - vagy pedig ennyit rak át az általános tartalékból saját tartalékjába. A lerakást a játékos bármelyik udvaronclapon elkezdheti (nem számít, mi volt a kijátszott befolyáskártya, mindenképp dzsókernek számít). Röviden: a kijátszott befolyáskártya egy négy befolyásjelzős dzsókernek kezelendő.

• befolyásjelző lerakása: Minden Befolyásfázis végén, mikor már mindenki befejezte a befolyáskártyák kijátszását, a játékos az általános tartalékból egy befolyásjelzőjét rárakhatja bármelyik udvaronclapra.

• egy ízben első: Minden Értékelésfázis során a játékos egyszer elérheti, hogy úgy számítson, övé a legtöbb befolyásjelző az adott udvaronclapon, holott csupán holtversenyben az övé. Ilyenkor az ajándékozást követően az udvaronclapot át kell forgatni.
  Figyelem: A kártya képessége azután is használható, hogy a játékos már kijátszotta a megfelelő intrikakártyát.
  Példa: Az egyik értékelés során XIV. Lajos a 4-es udvaronclapon van; az ajándék feltétele "1. hely". Három játékosnak is 3-3 befolyásjelzője van az udvaronclapon, közöttük Krisztinával, aki előtt ott ez a küldetéskártya. Krisztina fel is használja a kártya képességét, és így övé lesz az első hely. 3 befolyásjelzőjét visszateszi az általános tartalékba, valamint elvesz egy sisakot és egy koronát. A másik két játékos nem kap semmit, befolyásjelzőiket pedig saját tartalékaikba teszik vissza. Ezután az udvaronclapot át kell forgatni. Krisztina legközelebb a következő forduló Értékelésfázisában használhatja újra e kártyája képességét.

• 1 Lajos-arannyal olcsóbban: A játékos az Értékelésfázis során, amikor megvesztegetéssel ajándékot szerez, eggyel kevesebb Lajos-aranyat fizet.
  Figyelem: e kártya képessége fordulónként nem csak egyszer, hanem tetszőleges esetben használható. A kártya képessége csak megvesztegetésnél használható, akkor nem, amikor egy küldetéskártya képességének aktiválásához kell a játékosnak arannyal fizetnie.

Megjegyzések:

• Ha egy játékos előtt több ugyanolyan küldetéskártya van, akkor a megfelelő fázisban ezek mindegyikének képességével élhet: például, ha két "küldetésjelző kicserélése"-kártyája van, megteheti, hogy 4 Lajos-aranyat fizet be a bankba, és két küldetésjelzőjét kicseréli két koronára. Az a játékos pedig, aki mindkét "1 küldetéskártya"–kártyát kijátszotta, és élt képességeikkel, immáron négy küldetéskártyát fog a kezében tartani.
• Ha a játékos befolyásjelzőt vagy -jelzőket helyezne át az általános tartalékból, de ott már nincsen vagy n incs elegendő, a saját tartalékából is rakhat át.

Ausztriai Anna (1601. szept. 22. - 1666. jan. 20.)
III. Fülöp spanyol király lánya 1615-ben, Bordeaux-ban kötött házasságot XIII. Lajossal - egyébiránt közeli rokonával. Huszonhárom évnyi gyermektelen házasélet után szülte a régen várt trónörököst. Férje 1643-ban bekövetkezett halála után majdnem húsz éven át irányította régensként az országot, viaskodva a Fronde-dal, a hatalomból kiszorított nemesek mozgalmával. Mazarin halála után visszavonult a hatalomból.

Fülöp, Orléans hercege (1640. szept. 21. - 1701. jún. 8/9.)
Másodszülöttként egész életét fivére árnyékában töltötte - aki egyébiránt túl is élte. 1661-től Orléans hercege, az elkövetkező években sikeres hadvezér, de sosem kapott nagyobb politikai vagy katonai szerepet. A "Monsieur" első felesége Angliai Henrietta, a második Pfalzi Lizelotte volt.

Spanyolországi Mária Terézia (1638. szept. 10. - 1683. júl. 30.)
V. Fülöp spanyol király lánya, 1660-ban ment feleségül XIV. Lajoshoz. Házasságukból hat gyermek született, de az elsőszülött, "a Nagy Dauphin" kivételével mind korán meghaltak. A Napkirály nagyszámú szeretőivel ellentétben nem töltött be jelentős szerepet az Udvarban.

"A Nagy Dauphin" (1661. nov. 1. - 1711. ápr. 14.)
Franciaországi Lajos a Napkirály egyetlen törvényes fia, kijelölt utóda volt, de sosem került trónra, mert apja túlélte. Felesége Bajor Mária Anna, első fia, szintén Lajos, a Napkirály utódának, XV. Lajosnak apja; második fia, Fülöp pedig a spanyol trónra került.

Françoise-Athénaïs de Monstespan (1640. okt. 5. - 1707. május 27.)
Françoise-Athénaïs de Rochechouart de Mortemart 1663-ban ment férjhez Montespan márkijához. Az ifjú Mária Terézia udvarhölgyeként elszerette XIV. Lajost régi kegyencnőjétől, Madame de La Valliére-től. A királytól nyolc, utóbb törvényesített gyermeke született. Utóbb kiesett a király kegyéből. 1691-ben kolostorba vonult.

"A Nagy Condé" (1621. szept. 8. - 1686. dec. 11.)
Louis (II.) de Bourbon, Condé és Bourbon hercege. Első hadvezéri sikereit a harmincéves háborúban aratta. A "hercegek Fronde"-ja élére állt, majd spanyol szolgálatban harcolt Németalföldön. Távollétében halálra ítélték, azonban 1659-ben rehabilitálták, és XIV. Lajos tábornokaként fejezte be életét.

Jean-Baptiste Colbert (1619. aug. 29. - 1683. szept. 6.)
1651-ben állt Mazarin szolgálatába, és annak halála után, 1661-től pénzügyminiszter. Minisztersége két évtizede során merkantilista gazdaságpolitikát folytatott, különösen az aktív külkereskedelmet és a gyarmatosítást támogatta.

Françoise de Maintenon (1635. nov. 24/27. - 1719. ápr. 15.)
Eredeti nevén Françoise d'Aubigné, 1652-1660 között Paul Scarron költő felesége volt. 1669-ban jött Versailles-ba, mint XIV. Lajos és Madame de Monstespan gyermekeinek nevelőnője. 1674 körül lett a király kegyencnője, sőt Mária Terézia halála után a király feleségül is vette - de nem számított királynőnek.

Louise de La Vallière (1644. aug. 6. - 1710. jún. 6.)
Louise de La Baume Le Blanc de la Vallière Angliai Henriettának, Orléans-i Fülöp első feleségének volt az üdvarhölgye. Hamarosan az ifjú király egyik kedvence lett, akinek négy gyereket szült. Madame de Montespan felbukkanása után kegyvesztetté vált. 1674-ben otthagyta az Udvart, és kolostorba vonult.

Henri de Turenne (1611. szeptember 11. - 1675. júl. 27.)
Henri de La Tour d'Auvergne, Turenne vicomte-ja. Első sikereit a harmincéves háborúban aratta, 1643-ban marsallá nevezték ki. A Fronde idején először a király ellen harcolt, de oldalt váltva hamarosan egykori fegyvertársát, a Nagy Condét űzte el Párizs alól. 1660-ban főrmarsalli címet kapott. A holland háború során egy ágyúgolyó oltotta ki az életét.

Jules Mazarin (1604. júl. 14. - 1661. márc. 9.)
Itáliában, Pescinában született, Giulio Raimondo Mazzarino (avagy Mazarini) néven. Tanulmányai végeztével pápai szolgálatba állt, 1635-36-ban rendkívüli franciaországi legátus volt. 1636-ban Richelieu bíboros szolgálatába szegődött. 1641-ben bíboros. Két évvel később, Richelieu halála után ő lesz az első miniszter, és 1643-tól haláláig, közel két évtizeden át a régenstanács elnöke.

François-Michel de Louvois (1641. jan. 13/18. - 1691. júl. 16.)
François-Michel le Tellier, Louvois márkija. Apja, Michel le Tellier hadügyminiszter helyettese, majd 1666-tól utóda. Reformjainak köszönhetően vált a királyi csapatokból a kor legjobb hadserege. Colbert mellett neki volt a legnagyobb befolyása a királyra - általában az ő hatásának tulajdonítják az agresszívabb politikai lépéseket. Colbert 1683-ban bekövetkezett halála után különösen megnőtt a befolyása a belpolitikai ügyekben.