|
|
Havoc - A százéves háború
2-6 játékos részére,
A Franciaország és Anglia között dúló, százéves háború
egyik zsoldosvezére vagy. A háborúnak kilenc nagy csatája
volt (az ütközetekről a csatakártyák hátoldalán találsz
információkat), és te döntöd el, melyekben veszel részt
csapataiddal. Új egységeket (kártyákat) toborzol, hogy
különféle kártyakombinációkat hozz létre. E
kártyakombinációk lerakásával vívhatsz csatákat és
szerezhetsz győzelmi pontokat. A harc ebeivel
viszont visszavonulhatsz csapataiddal, vagy plusz lapokat
húzhatsz az eljövendő ütközetekhez.
GyőzelemNyolc ütközet után kerül sor a végső csatára, és
azután az a játékos, akinek a legtöbb pontja van,
Franciaország királyává koronáztatik.
Tartalom108 közönséges kártya (6 színben, minden színben 1-től 18-ig) 12 "harc ebei"-kártya (0-ás érték) 2 Havoc /békekártya 9 csatakártya (1-től 9-ig számozva) 15 győzelmipont-jelző 3 áttekintőkártya
ElőkészületekSzükséges kártyák:
A játéktér: A játékteret a képen látható módon
kell megalkotni. A csatakártyákat egy sorban, balról jobbra
növekvő sorrendben kell lerakni (e kártyák számai a bal
felső sarkokban találhatóak). Legalább a négy
következő ütközetnek mindenki számára láthatónak kell lennie.
A győzelmipont-jelzőket a megfelelő csatakártyákhoz kell rakni.
![]() 5-6 játékos esetén azt a Havoc/békekártyát kell használni, amelynek békeoldalán csak 1-es és 2-es szám van; 2-4 játékos esetén pedig csak azt, amelyen 3-as szám is van.
A játék meneteA játékot a Béke őre kezdi, utána sorban, az óramutató járása szerint
következnek a többiek. Akire rákerül a sor, annak két lehetőségből kell
választania: vagy újoncoz (lapokat húz), vagy azt kiáltja,
Havoc!, és csatát kezd.
A játékos húz két kártyát, és a kezéből lerak egy lapot az
újoncokhoz. Húzhat a pakliból, és vehet el újoncot is, tetszőleges
kombinációban. Ha azonban az újoncozási terület tele van, első kártyáját
onnét kell elvenned. 2-3 játékos esetén legfeljebb négy újonc
lehet az újoncozási területen, 4 vagy több játékos esetén pedig
legfeljebb 5. Nincs korlátozva, hány lap lehet egy játékos kezében.
A játékos újoncozás közben kijátszhat 1 vagy 2 harc ebeit
a kezéből: Valószínűtlen, de előfordulhat, hogy valakire úgy kerül a sor, hogy nincs
elég lap a húzópakliban, az újoncozási területen és a dobott lapoknál ahhoz,
hogy végrehajthasson egy újoncozást. Ilyenkor mindenképp
Havoc!-ot kell kiáltania és csatát kezdeményeznie.
Ha a játékosnak forgatnia kellene a békekártyát,
de annak már nincs nagyobb számos oldala, akkor bejelent egy év békét.
Ekkor a soron következő csatakártyát jelzőivel együtt el kell távolítani, és
a Béke őrét leszámítva mindenkinek el kell dobnia 1 kártyát a
kezéből. A békekártyát úgy kell forgatnia,
hogy az 1-es oldal nézzen feléje. Erőfeszítései jutalmául ő marad a
Béke őre. Most kerülhet sor újoncozására.
Havoc!
Egy csata során egy játékos legfeljebb 6 kártyát rakhat le, valamint
a csatán kívül 2 harc ebeit. A csata végén a lerakott kártyákat
össze kell hasonlítani, olyasformán, mint a pókerben, és a
legerősebb kártyakombináció nyer.
Miután megkezdődött a csata, minden játékos sorban eldönti, hogy részt
vesz-e a harcban vagy sem. A csata végén a játékos kijelentheti, hogy 1 vagy 2, általa lerakott
harc ebei nem vesznek részt a harcban: ekkor ezek nem számítanak,
amikor a lerakott kártyakombináció erejét kell meghatározni. Ha például a
játékos lerakott egy harc ebeit, valamint a kékből az 5-östől a 9-esig
a lapokat, akkor az egy "6-os flös". Ha azonban kijelenti, hogy a harc ebei
nem vesz részt a csatában, akkor egy ez "5-ös színsor" Ha a játékos már lerakott
6 nem-ebet, az általa még lerakandó harc ebei automatikusan nem vesznek
részt a csatában.
Miután mindenki passzolt, meg kell nézni, ki rakta le a legerősebb
kombinációt, ki kapja meg a győzelmi pontokat a csatakártyáért (az első helyezett
megkapja a kártyát, a második és harmadik helyezett pedig a jelzőket, amennyiben
vannak ilyenek). A győztes a csatakártyát lerakja maga elé, ahogy a többiek
is a győzelmipont-jelzőket. A győzelmi pontokat mindig nyíltan kell tartani,
hogy ki-ki láthassa, kinek mennyi van.
A kombinációk, erősségi sorrendben: A játékosok éppúgy lerakhatnak ebeket, mint bármely más
kártyákat. 3 harc ebei egy tercet alkot, 2 harc ebei és három 10-es
egy fullt, és így tovább. A csata után ezen ebek is
aktiválhatóak (de összesen legfeljebb 2). Mindazonáltal a játékos
legfeljebb 6 kártyát rakhat le, s e kártyákból dől el, mennyire jól
teljesít a csatában. Harc közben csupán kártyákat lehet lerakni;
az ebek aktiválására csak a csata befejeztével kerül sor.
A csata után minden játékos az általa a csata során lerakottak
közül legfeljebb 2 harc ebeit aktiválhat. Először
az ütközet kezdeményezője teheti ezt
meg, azután az óramutató járása szerint sorban a többiek: Ez mindaddig folytatódik, amíg mindenki, aki kijátszott harc
ebeit, nem aktivált legfeljebb kettőt. (A játékos,
aki lerakott egy vagy több harc ebeit, megteheti, hogy egyet sem
aktivál - de ez eléggé ostoba dolog lenne tőle...) Az újoncozási
területet csak az ebek aktiválásának befejeztével kell
3-ra feltölteni.
Ezután az összes, a csatatérre képpel felfelé kirakott kártya
a dobott lapokhoz kerül. Ha szükséges, ekkor kell az újoncozási
területet 3-ra feltölteni.
Az ütközet győztese végrehajtja a csatakártya alján
olvasható akciót: lapot vagy lapokat kell osztani egy vagy
több játékosnak (az ütközet kezdeményezőjének mindenképp).
A csata győztese lesz a Béke őre; fogja a
Havoc/békekártyát,
és békeoldalával felfelé lerakja maga
elé, olyanformán, hogy az 1-es oldal legyen feléje. Ezzel fordulója
kezdetét is vette, tehát újoncozhat vagy csatát kezdeményezhet. Ha
újoncozik, akkor utána a bal oldali szomszédja következik, és így
tovább, az óramutató járása szerint.
Az utolsó csaták: Formigny és Castillon
Először a Béke őre, majd sorban a többiek eldobhatnak
legfeljebb 2 harc ebeit a kezükből, hogy
ugyanennyi kártyát húzzanak a húzópakliból. A dobott
lapok közül ekkor már nem lehet lapokat szerezni. (Ezt
érdemes megtenni, mert az ebek az utolsó csatában már csak
akkor hasznosak, ha részei egy kártyakombinációnak.)
Végül mindenki lerakja a legerősebb kombinációt, amit csak
tud - természetesen legfeljebb 6 lapból. Harc ebei is
lerakható, de annak részt kell vennie a harcban. (Vagyis nem
rakható le a 6 lapon felül harc ebei azért, hogy így
legyen kevesebb kártya a játékos kezében.) A csata győztese
és helyezettjei megkapják győzelmi pontjaikat (11-8-5-3-1-0).
Egyenlőségnél az az erősebb, akinek kevesebb kártya
maradt a kezében. Ha még mindig fennáll az egyenlőség, a
helyezéseikért járó pontokat össze kell adni és köztük
megosztani, lefelé kerekítve.
Az a játékos győz, akinek a legtöbb győzelmi pontja
van; ő lesz a koronás uralkodó. Egyenlőség esetén az a
játékos győz, aki több csatában győzött (aki előtt
több csatakártya van). Ha ez is ugyanannyi, a Castillonnál
vívott csatában kialakult sorrend dönt.
Kezdődjék a mulatság!
2-3 játékos
Érdekesebb a játék, ha nem veszitek figyelembe a
csatakártyákon második helyért járó pontokat.
Így az 1. vagy a 3. csatában (Sluys, Poitiers) csak az
első helyezett kap győzelmi pontokat. Ahol a harmadik
helyért is járna pont, ott azt kapja a második
helyezett; például a 2. csatában (Crecy) az első
helyezettnek 5, a 2. helyezettnek 1. pont jár.
5-6 játékos
5-6 játékos esetén az a
Havoc/békekártya
használandó, amelynek nincs 3-as oldala. Az első fordulóban azonban
még nem kell forgatni a békekártyát.
4-nél több játékos esetén túlságosan lelassítja a játékot, ha
mindenki három körön át újoncoz, ezért nincs a békekártyán 3-as
oldal.
Ha a játékosok gyorsabb, izgalmasabb játékot szeretnének, akkor
4 vagy kevesebb játékos esetén is ezt a
Havoc/békekártyát
használják.
A tesztelők tanácsai
Ha a játékosok az első csatákban is 5 vagy 6 kártyás
kombinációkat raknak le, akkor túl hamar elfogynak a
kezükből a kártyák. Agincourt és Castillon a legfontosabb
ütközetek - érdemes ezekre tartalékolni az erőt.
Ugyanakkor nem célszerű az sem, ha egy játékos mindig
csak újoncoz, és a végső csatákra készül. Az ügyes játékos
eldönti, mely csatákban vesz részt, figyeli, hogyan
újoncoznak a többiek, és igyekszik elérni, hogy a
többieknek megfogyatkozzanak a lapjaik.
Variánsok
A csatakártyák lerakhatóak véletlenszerűen is,
vagy az is lehetséges, hogy az ütközet nyertese
döntse el, hol lesz a következő csata. De mindkét
esetben Castillon legyen az utolsó csata. Így persze
történelmileg kevésbé lesz hiteles a játék, viszont új
stratégiákat lehet és kell kialakítani.
Példajáték
Négyen épp elkezdték a játékot. Anita, aki az osztó balján
ül, lerakja maga elé a
Havoc/békekártyát.
Mindenkinek 8 lap van a kezében, közöttük 1 harc ebei. A
soron következő csatakártya Sluys, ahol a győztesnek 5, a második
helyezettnek 3 győzelmi pont jár (nincs harmadik helyezett). Az
újoncozási területen egy kék 9-es,
egy narancs 2-es és
egy zöld 12-es van.
Anita az 1-es oldalával maga felé fordítja a
békekártyát. Először a húzópakliból húz
egy lapot, majd elveszi a zöld 12-es
újoncot. Végül lerakja a szürke 7-est
az újoncozási területre.
Péter elvesz két lapot a húzópakli tetejéről, és lerakja újoncnak
a sárga 1-est.
Krisztina szintén két lapot húz, és lerakja újoncnak a
barna 10-est.
Mivel az újoncozási terület tele van, Jenőnek mindenképpen
egy újoncot kell elvennie első lapjaként. Elveszi az újoncok
közül a kék 9-est és a
barna 10-est, majd lerak egy
zöld 2-est.
Anita a békekártyát úgy forgatja,
hogy a 2-es oldalával legyen felé. Húz egy lapot, és elveszi a
zöld 2-est. Ezután eldob egy harc
ebeit a kezéből, hogy elvegyen még egy kártyát: a
barna 2-est választja. Végül újoncnak
lerakja a kék 6-ost.
Péter Havocot kiált, elveszi a
Havoc/békekártyát,
és Havocoldalára fordítva lerakja maga elé.
Ő az ütközet kezdeményezője. Lerak két 5-öst.
Krisztina úgy dönt, nem vesz részt a harcban, ezért megkapja a
húzópakli legfelső lapját. Ő már akkor sem vehetne részt ebben az
ütközetben, ha akarna.
Jenő egy harc ebeit rak le, és a
narancs 10-est. Mivel lerakott két
kártyát, részt vesz a csatában.
Anita három 2-est rak le. Elég lett volna két kártyát leraknia,
de abban reménykedik, hogy ezzel eltántorítja a többieket.
Péter lerak egy harc ebeit.
Krisztina kimarad, így Jenő következik, aki egy 9-est rak le.
Anita passzol. Már nem rakhat le kártyákat, de lerakott lapjai
számítanak: egy terce van.
Péter is passzol, Jenő pedig lerak egy 9-est. Már csak ő
rakhat le lapot, de ő is passzol.
Eredmény: Anita tercével megnyeri a csatát, és megkapja az
5 pontot érő csatakártyát. Jenőé a második hely (az ő 9-es
párja erősebb, mint Péter 5-ös párja), ezért megkapja a 3
pontot érő jelzőt.
Az ütközetet Péter kezdeményezte, így elsőként ő aktiválja
ebeit. Eldobja a kártyát, és elveszi Anita elől a
zöld 2-est (bármelyik képpel
felfelé az asztalon lévő, nem-ebet elveheti).
Jenő is aktiválja ebeit, eldobja, és elveszi az
újoncok közül a kék 6-ost. Ezután
a játékosok által lerakott összes kártyákat a dobott lapok
tetejére teszik.
Anita (a csata győztese) végrehajtja a csatakártyán
olvasható utasításokat. Mindenkinek (annak is, aki részt
sem vett a harcban) oszt egy kártyát, és még egyet
Péternek, az ütközet kezdeményezőjének.
Végül Anita elveszi a
Havoc/békekártyát.
Nyomban rajta a sor, a kártyát békeoldalára
forgatja úgy, hogy az 1-es oldal nézzen feléje, és eldönti, mit csinál.
Tartalom: 1 John of Gaunt-kártya, amit
be kell keverni a húzópakliba, valamint 1
csatakártya (Chevauchées), két eltérő oldallal.
Előkészületek: A John of Gaunt-kártyát ugyanakkor
kell belekeverni a húzópakliba, amikor a maradék harc ebeit.
(Vagyis miután a játékosok megkapták kártyáikat, és lekerültek az
asztalra az első újoncok.) A Chevauchées-kártyát egyelőre
félre kell tenni.
A játék menete: Ha valaki felhúzza a John of
Gaunt-kártyát, akkor képpel felfelé kirakja a bal kezéhez, és nyomban
be is fejezi körét. Ha valaki csata közben húzza e kártyát, akkor előbb
még be kell fejezni a csatát, és e kártya csak azután fejti ki hatását,
hogy a csata győztese már teljesítette kötelességét.
Amint elkezdődne egy játékos köre, John of Gaunt játékba jön,
és Havocot kiált. A csatát John of Gaunt
kezdeményezi, és úgy kell kezelni, mintha lerakott volna három 9-est.
A legalacsonyabb sorszámú csatakártyát (vagyis azt, amire sor került
volna, ha valaki csatát kezdeményez) félre kell tenni, és helyére a
Chevauchées-kártyát kell tenni. S hogy melyik oldalával? Fel
kell csapni, majd a dobott lapokhoz kell tenni a húzópakli legfelső
lapját. Ha ez páratlan, a Calais to Tours-oldalt kell használni;
egyébként pedig a Tours to Bordeaux-oldalt.
E csatákért rendhagyó módon járnak győzelmi pontok. Az első
esetben az első és a harmadik helyezett kap győzelmi pontokat, a
második viszont nem; a másik esetben pedig csak a második helyezetnek
jár győzelmi pont.
Ezzel John of Gaunt elkezdte a csatát. A "tőle" balra ülő
játékos következik, majd sorban a többiek. Minden játékosnak, akinek
van legalább két kártya a kezében, részt kell vennie e csatában.
Egyebekben a szabályok nem változnak. Amikor újra John of Gauntra
kerül a sor, ő passzol (vagyis végső kombinációja a 9-es terc).
Ha John of Gaunt nyeri a csatát, megkapja a csatakártyát,
és teljesíti a győztes kötelességét (illetve helyette bármelyik játékos).
Ekkor ő lesz a Béke őre. Amikor rá kerül a sor, forgatja a
békekártyát, de nem újoncoz, és nem is
kezdeményez csatát. Ha egy év békét jelent be, akkor minden játékos
eldob egy kártyát. Amint bármi más csatát kezdeményez (vagy ha nem ő
nyeri meg a Chevauchées-t), azonnal el kell távolítani a játékból,
minthogy visszavonult angliai birtokaira.
A csata második vagy harmadik helyezettje megkaphatja az eltávolított
csatakártya győzelmipont-jelzőit, képpel lefelé, vagy más módon kell
feljegyezni a kapott győzelmi pontok számát.
Variáns: Az is egy lehetőség, hogy Chevauchées nem
kivált egy csatát, hanem a "rendes" csaták mellett kell megvívni
(vagyis összességében eggyel több csatát vívnak a játékosok). Ezt még
a játék megkezdése előtt el kell dönteni, és e variáns valamivel
megnyújtja a játékot.
John of Gaunt 1340 márciusában született az angliai Ghentben,
III. Edward angol király negyedik fiaként. Bátyja, a Fekete Herceg
alatt szolgált a százéves háborúban, és 1367-ben szintúgy bátyjával
harcolt, amikor az a kasztíliai Kegyetlen Péter segítségére sietett.
1373-ban nagyjából tízezer emberével Calais-ból indulva nagyjából
600 mérföldet vonult, egész Bordeaux-ig, közben számtalan rablóportyát
(chevauchées) hajtva végre. Habár keresztülvágott Franciaország
legközepén, útközben egyetlen nagyobb csatát nem vívott, és egyetlen
nagyobb ostromot sem folytatott.
Hűséges maradt unokaöccse, II. Richard uralkodása idején is. Az
akkor Anglia egyik leghatalmasabb, leggazdagabb nagyura volt. 1399.
február 3-án halt meg, Londonban.
|