2-6 játékos részére,
10 éves kortól,
játékidő kb. 60-90 perc

...Cry 'Havoc!' and let slip the dogs of war... ...és uralkodói Hangon kiáltja: Pusztítás!, megoldván A harc ebeit... Shakespeare: Julius Caesar (3. felvonás, 1. szín) Vörösmarty Mihály fordítása

A Franciaország és Anglia között dúló, százéves háború egyik zsoldosvezére vagy. A háborúnak kilenc nagy csatája volt (az ütközetekről a csatakártyák hátoldalán találsz információkat), és te döntöd el, melyekben veszel részt csapataiddal. Új egységeket (kártyákat) toborzol, hogy különféle kártyakombinációkat hozz létre. E kártyakombinációk lerakásával vívhatsz csatákat és szerezhetsz győzelmi pontokat. A harc ebeivel viszont visszavonulhatsz csapataiddal, vagy plusz lapokat húzhatsz az eljövendő ütközetekhez.

Győzelem

Nyolc ütközet után kerül sor a végső csatára, és azután az a játékos, akinek a legtöbb pontja van, Franciaország királyává koronáztatik.

Tartalom

108 közönséges kártya (6 színben, minden színben 1-től 18-ig)

12 "harc ebei"-kártya (0-ás érték)

2 Havoc /békekártya

9 csatakártya (1-től 9-ig számozva)

15 győzelmipont-jelző

3 áttekintőkártya

Előkészületek

Szükséges kártyák:

6 játékos:	6 szín, 1-18;	12 harc ebei;	legfeljebb 5 kártya az újoncoknál
5 játékos:	6 szín, 1-15;	10 harc ebei;	legfeljebb 5 kártya az újoncoknál
4 játékos:	6 szín, 1-13;	8 harc ebei;	legfeljebb 5 kártya az újoncoknál
3 játékos:	6 szín, 1-10;	6 harc ebei;	legfeljebb 4 kártya az újoncoknál
2 játékos:	6 szín, 1-8;	6 harc ebei;	legfeljebb 4 kártya az újoncoknál

A játéktér: A játékteret a képen látható módon kell megalkotni. A csatakártyákat egy sorban, balról jobbra növekvő sorrendben kell lerakni (e kártyák számai a bal felső sarkokban találhatóak). Legalább a négy következő ütközetnek mindenki számára láthatónak kell lennie. A győzelmipont-jelzőket a megfelelő csatakártyákhoz kell rakni.

5-6 játékos esetén azt a Havoc/békekártyát kell használni, amelynek békeoldalán csak 1-es és 2-es szám van; 2-4 játékos esetén pedig csak azt, amelyen 3-as szám is van.

A harc ebei speciális kártyák: értékük mindig 0, és bármelyik színhez csatolhatóak. A játék előtt ki kell válogatni ezeket, játékosonként kettőt megtartani (két játékos esetén játékosonként hármat), a többit pedig visszarakni a dobozba. Ezután minden játékos kap egy harc ebeit. Választani kell egy osztót, aki megkeveri a közönséges kártyákat, majd mindenkinek oszt hét lapot, hármat pedig képpel felfelé lerak az újoncokhoz. Ezután a megmaradt harc ebeit a megmaradt közönséges kártyák közé kell keverni: ez lesz a húzópakli. Az osztó bal oldali szomszédja megkapja a Havoc/békekártyát, amelyet békeoldalával felfelé lerak maga elé. Ez a játékos lesz a Béke őre (defensor pacis).

A játék menete

A játékot a Béke őre kezdi, utána sorban, az óramutató járása szerint következnek a többiek. Akire rákerül a sor, annak két lehetőségből kell választania: vagy újoncoz (lapokat húz), vagy azt kiáltja, Havoc!, és csatát kezd.


Újoncozás

A játékos húz két kártyát, és a kezéből lerak egy lapot az újoncokhoz. Húzhat a pakliból, és vehet el újoncot is, tetszőleges kombinációban. Ha azonban az újoncozási terület tele van, első kártyáját onnét kell elvenned. 2-3 játékos esetén legfeljebb négy újonc lehet az újoncozási területen, 4 vagy több játékos esetén pedig legfeljebb 5. Nincs korlátozva, hány lap lehet egy játékos kezében.

A játékos újoncozás közben kijátszhat 1 vagy 2 harc ebeit a kezéből:

• Kapd el! Eldob 1 harc ebeit, hogy elvegyen egy újoncot vagy egy lapot a pakli tetejéről.
• Hullarablás: Eldob 2 harc ebeit, hogy átnézze a dobott lapokat, és elvegyen onnét 1 nem-ebek kártyát. Meg kell mutatnia a többieknek, mit választott. A dobott lapokat csak hullarablás közben lehet megnézni.

Valószínűtlen, de előfordulhat, hogy valakire úgy kerül a sor, hogy nincs elég lap a húzópakliban, az újoncozási területen és a dobott lapoknál ahhoz, hogy végrehajthasson egy újoncozást. Ilyenkor mindenképp Havoc!-ot kell kiáltania és csatát kezdeményeznie.

A Béke őrének kell fenntartania a békességet. Amikor a Béke őre újoncozna, és kártyája Havocoldalával van lerakva, azt át kell fordítania a békeoldalra, olyasformán, hogy az 1-es oldal nézzen feléje. Ha a kártya a békeoldallal van lerakva, akkor el kell forgatnia, hogy az eggyel nagyobb szám nézzen feléje.

Ha a játékosnak forgatnia kellene a békekártyát, de annak már nincs nagyobb számos oldala, akkor bejelent egy év békét. Ekkor a soron következő csatakártyát jelzőivel együtt el kell távolítani, és a Béke őrét leszámítva mindenkinek el kell dobnia 1 kártyát a kezéből. A békekártyát úgy kell forgatnia, hogy az 1-es oldal nézzen feléje. Erőfeszítései jutalmául ő marad a Béke őre. Most kerülhet sor újoncozására.

Havoc!

A következő ütközet helyszíne mindig a soron következő csatakártya. A játékos, aki Havocot kiált, elveszi a Havoc/békekártyát, és azt Havocoldalával felfelé lerakja maga elé. Ezután legalább 2 kártyát lerak a kezéből maga elé, képpel felfelé. Ő az ütközet kezdeményezője.

Egy csata során egy játékos legfeljebb 6 kártyát rakhat le, valamint a csatán kívül 2 harc ebeit. A csata végén a lerakott kártyákat össze kell hasonlítani, olyasformán, mint a pókerben, és a legerősebb kártyakombináció nyer.

Miután megkezdődött a csata, minden játékos sorban eldönti, hogy részt vesz-e a harcban vagy sem.

• Aki részt akar venni a csatában, annak legalább 2 kártyát le kell raknia a kezéből maga elé, képpel felfelé. Nem szükséges, hogy a lerakott kártyakombináció erősebbek legyen a már lerakott kártyakombinációknál.
• Aki nem akar részt venni a csatában, az húz 1 kártyát a pakli tetejéről - viszont kimarad a harcból.

A csata végén a játékos kijelentheti, hogy 1 vagy 2, általa lerakott harc ebei nem vesznek részt a harcban: ekkor ezek nem számítanak, amikor a lerakott kártyakombináció erejét kell meghatározni. Ha például a játékos lerakott egy harc ebeit, valamint a kékből az 5-östől a 9-esig a lapokat, akkor az egy "6-os flös". Ha azonban kijelenti, hogy a harc ebei nem vesz részt a csatában, akkor egy ez "5-ös színsor" Ha a játékos már lerakott 6 nem-ebet, az általa még lerakandó harc ebei automatikusan nem vesznek részt a csatában.

Miután mindenki passzolt, meg kell nézni, ki rakta le a legerősebb kombinációt, ki kapja meg a győzelmi pontokat a csatakártyáért (az első helyezett megkapja a kártyát, a második és harmadik helyezett pedig a jelzőket, amennyiben vannak ilyenek). A győztes a csatakártyát lerakja maga elé, ahogy a többiek is a győzelmipont-jelzőket. A győzelmi pontokat mindig nyíltan kell tartani, hogy ki-ki láthassa, kinek mennyi van.

A kombinációk, erősségi sorrendben:

1. 6-os színsor (egymást követő számok, ugyanaz a szín) (példa: 12, 11, 10, 9, 8, 7)
2. 6 ugyanolyan lap (példa: 10, 10, 10, 10, 10, 10)
3. 5-ös színsor (egymást követő számok, ugyanaz a szín) (példa: 4, 3, 2, 1, 0)
4. 5 ugyanolyan lap (példa: 11, 11, 11, 11, 11)
5. nagy full (4 ugyanolyan lap és egy pár) (példa: 12, 12, 6, 6, 6, 6)
6. 4 ugyanolyan lap (példa: 5, 5, 5, 5)
7. tercek (két terc) (példa: 4, 4, 4, 7, 7, 7)
8. 6-os flös (ugyanaz a szín) (példa: 12, 8, 3, 3, 2,, 0)
9. full (terc és pár) (példa: 13, 13, 13, 1, 1)
10. 6-os sor (egymást követő számok) (példa: 0, 1, 2, 3, 4, 5)
11. 5-os flös (ugyanaz a szín) (példa: 8, 3, 3, 2,, 0)
12. 3 pár (példa: 12, 12, 4, 4, 7, 7)
13. 5-ös sor (egymást követő számok) (példa: 1, 2, 3, 4, 5)
14. terc (példa: 9, 9, 9)
15. két pár (példa: 8, 8, 0, 0)
16. pár (példa: 10, 10)
17. magas lap (példa: 13)

A játékosok éppúgy lerakhatnak ebeket, mint bármely más kártyákat. 3 harc ebei egy tercet alkot, 2 harc ebei és három 10-es egy fullt, és így tovább. A csata után ezen ebek is aktiválhatóak (de összesen legfeljebb 2). Mindazonáltal a játékos legfeljebb 6 kártyát rakhat le, s e kártyákból dől el, mennyire jól teljesít a csatában. Harc közben csupán kártyákat lehet lerakni; az ebek aktiválására csak a csata befejeztével kerül sor.
A harc ebei hasznos kis bestiák. A játékos alkalmasint szívesen felhasználna egyet vagy kettőt, de ezek lerakása elrontaná kombinációját. Ha azonban a játékos már lerakott három 5-öst és három 10-est (két terc), még mindig lerakhat egy vagy két harc ebeit. Ekkor a kombinációk kiértékelése előtt ki kell jelentenie, hogy ezek az ebek "nem vesznek részt a harcban". A kombinációt a két terc alkotja, s a játékos a csata befejeztével aktiválja ebeit.
Példa: Mind Anita, mind Jenő lerakott már 6 lapot, mindketten a 0, 1, 2, 3, 4, 5-ös, eltérő színű lapokat (6-os sor). Anita lerak egy 6-ost, Jenő pedig passzol. Anita kijelenti, hogy az ő harci ebei nem vesznek részt a csatában. Mivel az ő sora erősebb, mint Jenőé, ő győz. A csata befejeztével mindketten aktiválják lerakott harci ebeiket, függetlenül attól, hogy azok részt vettek-e az ütközetben vagy sem. (Az egyetlen megkötés, hogy egy játékos legfeljebb 2 harci ebeit aktiválhatja.)
Péter megteheti, hogy lerak 3 harc ebeit, majd ezután még öt nem-ebek lapot. Ez szabályos, de ebei közül 2 automatikusan "harcon kívülinek" számít, ezek a kombinációk kiértékelésénél nem veendők figyelembe.

A csata után minden játékos az általa a csata során lerakottak közül legfeljebb 2 harc ebeit aktiválhat. Először az ütközet kezdeményezője teheti ezt meg, azután az óramutató járása szerint sorban a többiek:

• Dögevés: A játékos eldob egy harc ebeit (a dobott lapokra teszi), és a kezébe vesz az asztalról egy nem-ebet. Bármelyik képpel felfelé lerakott kártya felvehető (olyan is, amelyet maga a játékos rakott le), vagy az újoncok bármelyike. A húzópakliból és a dobott lapok közül azonban így nem lehet lapot szerezni.
• Hullarablás: A játékos eldob 2 harc ebeit, megnézi a dobott lapokat, és onnét egy nem-ebet a kezébe vesz, miután megmutatta azt a többieknek. A dobott lapokat csak hullarablás közben lehet megnézni.

Ez mindaddig folytatódik, amíg mindenki, aki kijátszott harc ebeit, nem aktivált legfeljebb kettőt. (A játékos, aki lerakott egy vagy több harc ebeit, megteheti, hogy egyet sem aktivál - de ez eléggé ostoba dolog lenne tőle...) Az újoncozási területet csak az ebek aktiválásának befejeztével kell 3-ra feltölteni.

Ezután az összes, a csatatérre képpel felfelé kirakott kártya a dobott lapokhoz kerül. Ha szükséges, ekkor kell az újoncozási területet 3-ra feltölteni.

Az ütközet győztese végrehajtja a csatakártya alján olvasható akciót: lapot vagy lapokat kell osztani egy vagy több játékosnak (az ütközet kezdeményezőjének mindenképp).

A csata győztese lesz a Béke őre; fogja a Havoc/békekártyát, és békeoldalával felfelé lerakja maga elé, olyanformán, hogy az 1-es oldal legyen feléje. Ezzel fordulója kezdetét is vette, tehát újoncozhat vagy csatát kezdeményezhet. Ha újoncozik, akkor utána a bal oldali szomszédja következik, és így tovább, az óramutató járása szerint.

Az utolsó csaták: Formigny és Castillon

Miután véget ért (vagy éppen elmaradt) a 8. ütközet, Formigny, nincsenek további fordulók. Az újoncozási területen lévő összes kártya a dobott lapokhoz kerül. A Béke őre mindenkinek oszt két lapot a húzópakliból. Ha kifogyna a húzópakli, akkor a dobott lapokból új húzópaklit kell csinálni.

Először a Béke őre, majd sorban a többiek eldobhatnak legfeljebb 2 harc ebeit a kezükből, hogy ugyanennyi kártyát húzzanak a húzópakliból. A dobott lapok közül ekkor már nem lehet lapokat szerezni. (Ezt érdemes megtenni, mert az ebek az utolsó csatában már csak akkor hasznosak, ha részei egy kártyakombinációnak.)

Végül mindenki lerakja a legerősebb kombinációt, amit csak tud - természetesen legfeljebb 6 lapból. Harc ebei is lerakható, de annak részt kell vennie a harcban. (Vagyis nem rakható le a 6 lapon felül harc ebei azért, hogy így legyen kevesebb kártya a játékos kezében.) A csata győztese és helyezettjei megkapják győzelmi pontjaikat (11-8-5-3-1-0). Egyenlőségnél az az erősebb, akinek kevesebb kártya maradt a kezében. Ha még mindig fennáll az egyenlőség, a helyezéseikért járó pontokat össze kell adni és köztük megosztani, lefelé kerekítve.

A játék vége

Az a játékos győz, akinek a legtöbb győzelmi pontja van; ő lesz a koronás uralkodó. Egyenlőség esetén az a játékos győz, aki több csatában győzött (aki előtt több csatakártya van). Ha ez is ugyanannyi, a Castillonnál vívott csatában kialakult sorrend dönt.

Kezdődjék a mulatság!

2-3 játékos

Érdekesebb a játék, ha nem veszitek figyelembe a csatakártyákon második helyért járó pontokat. Így az 1. vagy a 3. csatában (Sluys, Poitiers) csak az első helyezett kap győzelmi pontokat. Ahol a harmadik helyért is járna pont, ott azt kapja a második helyezett; például a 2. csatában (Crecy) az első helyezettnek 5, a 2. helyezettnek 1. pont jár.

5-6 játékos

5-6 játékos esetén az a Havoc/békekártya használandó, amelynek nincs 3-as oldala. Az első fordulóban azonban még nem kell forgatni a békekártyát. 4-nél több játékos esetén túlságosan lelassítja a játékot, ha mindenki három körön át újoncoz, ezért nincs a békekártyán 3-as oldal.

Ha a játékosok gyorsabb, izgalmasabb játékot szeretnének, akkor 4 vagy kevesebb játékos esetén is ezt a Havoc/békekártyát használják.

A tesztelők tanácsai

Ha a játékosok az első csatákban is 5 vagy 6 kártyás kombinációkat raknak le, akkor túl hamar elfogynak a kezükből a kártyák. Agincourt és Castillon a legfontosabb ütközetek - érdemes ezekre tartalékolni az erőt.

Ugyanakkor nem célszerű az sem, ha egy játékos mindig csak újoncoz, és a végső csatákra készül. Az ügyes játékos eldönti, mely csatákban vesz részt, figyeli, hogyan újoncoznak a többiek, és igyekszik elérni, hogy a többieknek megfogyatkozzanak a lapjaik.

Variánsok

A csatakártyák lerakhatóak véletlenszerűen is, vagy az is lehetséges, hogy az ütközet nyertese döntse el, hol lesz a következő csata. De mindkét esetben Castillon legyen az utolsó csata. Így persze történelmileg kevésbé lesz hiteles a játék, viszont új stratégiákat lehet és kell kialakítani.

Példajáték

Négyen épp elkezdték a játékot. Anita, aki az osztó balján ül, lerakja maga elé a Havoc/békekártyát. Mindenkinek 8 lap van a kezében, közöttük 1 harc ebei. A soron következő csatakártya Sluys, ahol a győztesnek 5, a második helyezettnek 3 győzelmi pont jár (nincs harmadik helyezett). Az újoncozási területen egy kék 9-es, egy narancs 2-es és egy zöld 12-es van.

Anita az 1-es oldalával maga felé fordítja a békekártyát. Először a húzópakliból húz egy lapot, majd elveszi a zöld 12-es újoncot. Végül lerakja a szürke 7-est az újoncozási területre.

Péter elvesz két lapot a húzópakli tetejéről, és lerakja újoncnak a sárga 1-est.

Krisztina szintén két lapot húz, és lerakja újoncnak a barna 10-est.

Mivel az újoncozási terület tele van, Jenőnek mindenképpen egy újoncot kell elvennie első lapjaként. Elveszi az újoncok közül a kék 9-est és a barna 10-est, majd lerak egy zöld 2-est.

Anita a békekártyát úgy forgatja, hogy a 2-es oldalával legyen felé. Húz egy lapot, és elveszi a zöld 2-est. Ezután eldob egy harc ebeit a kezéből, hogy elvegyen még egy kártyát: a barna 2-est választja. Végül újoncnak lerakja a kék 6-ost.

Péter Havocot kiált, elveszi a Havoc/békekártyát, és Havocoldalára fordítva lerakja maga elé. Ő az ütközet kezdeményezője. Lerak két 5-öst.

Krisztina úgy dönt, nem vesz részt a harcban, ezért megkapja a húzópakli legfelső lapját. Ő már akkor sem vehetne részt ebben az ütközetben, ha akarna.

Jenő egy harc ebeit rak le, és a narancs 10-est. Mivel lerakott két kártyát, részt vesz a csatában.

Anita három 2-est rak le. Elég lett volna két kártyát leraknia, de abban reménykedik, hogy ezzel eltántorítja a többieket.

Péter lerak egy harc ebeit.

Krisztina kimarad, így Jenő következik, aki egy 9-est rak le.

Anita passzol. Már nem rakhat le kártyákat, de lerakott lapjai számítanak: egy terce van.

Péter is passzol, Jenő pedig lerak egy 9-est. Már csak ő rakhat le lapot, de ő is passzol.

Eredmény: Anita tercével megnyeri a csatát, és megkapja az 5 pontot érő csatakártyát. Jenőé a második hely (az ő 9-es párja erősebb, mint Péter 5-ös párja), ezért megkapja a 3 pontot érő jelzőt.

Az ütközetet Péter kezdeményezte, így elsőként ő aktiválja ebeit. Eldobja a kártyát, és elveszi Anita elől a zöld 2-est (bármelyik képpel felfelé az asztalon lévő, nem-ebet elveheti).

Jenő is aktiválja ebeit, eldobja, és elveszi az újoncok közül a kék 6-ost. Ezután a játékosok által lerakott összes kártyákat a dobott lapok tetejére teszik.

Anita (a csata győztese) végrehajtja a csatakártyán olvasható utasításokat. Mindenkinek (annak is, aki részt sem vett a harcban) oszt egy kártyát, és még egyet Péternek, az ütközet kezdeményezőjének.

Végül Anita elveszi a Havoc/békekártyát. Nyomban rajta a sor, a kártyát békeoldalára forgatja úgy, hogy az 1-es oldal nézzen feléje, és eldönti, mit csinál.

John of Gaunt - A kiegészítő

Tartalom: 1 John of Gaunt-kártya, amit be kell keverni a húzópakliba, valamint 1 csatakártya (Chevauchées), két eltérő oldallal.

Előkészületek: A John of Gaunt-kártyát ugyanakkor kell belekeverni a húzópakliba, amikor a maradék harc ebeit. (Vagyis miután a játékosok megkapták kártyáikat, és lekerültek az asztalra az első újoncok.) A Chevauchées-kártyát egyelőre félre kell tenni.

A játék menete: Ha valaki felhúzza a John of Gaunt-kártyát, akkor képpel felfelé kirakja a bal kezéhez, és nyomban be is fejezi körét. Ha valaki csata közben húzza e kártyát, akkor előbb még be kell fejezni a csatát, és e kártya csak azután fejti ki hatását, hogy a csata győztese már teljesítette kötelességét.

Amint elkezdődne egy játékos köre, John of Gaunt játékba jön, és Havocot kiált. A csatát John of Gaunt kezdeményezi, és úgy kell kezelni, mintha lerakott volna három 9-est.

A legalacsonyabb sorszámú csatakártyát (vagyis azt, amire sor került volna, ha valaki csatát kezdeményez) félre kell tenni, és helyére a Chevauchées-kártyát kell tenni. S hogy melyik oldalával? Fel kell csapni, majd a dobott lapokhoz kell tenni a húzópakli legfelső lapját. Ha ez páratlan, a Calais to Tours-oldalt kell használni; egyébként pedig a Tours to Bordeaux-oldalt.

E csatákért rendhagyó módon járnak győzelmi pontok. Az első esetben az első és a harmadik helyezett kap győzelmi pontokat, a második viszont nem; a másik esetben pedig csak a második helyezetnek jár győzelmi pont.

Ezzel John of Gaunt elkezdte a csatát. A "tőle" balra ülő játékos következik, majd sorban a többiek. Minden játékosnak, akinek van legalább két kártya a kezében, részt kell vennie e csatában. Egyebekben a szabályok nem változnak. Amikor újra John of Gauntra kerül a sor, ő passzol (vagyis végső kombinációja a 9-es terc).

Ha John of Gaunt nyeri a csatát, megkapja a csatakártyát, és teljesíti a győztes kötelességét (illetve helyette bármelyik játékos). Ekkor ő lesz a Béke őre. Amikor rá kerül a sor, forgatja a békekártyát, de nem újoncoz, és nem is kezdeményez csatát. Ha egy év békét jelent be, akkor minden játékos eldob egy kártyát. Amint bármi más csatát kezdeményez (vagy ha nem ő nyeri meg a Chevauchées-t), azonnal el kell távolítani a játékból, minthogy visszavonult angliai birtokaira.

A csata második vagy harmadik helyezettje megkaphatja az eltávolított csatakártya győzelmipont-jelzőit, képpel lefelé, vagy más módon kell feljegyezni a kapott győzelmi pontok számát.

Variáns: Az is egy lehetőség, hogy Chevauchées nem kivált egy csatát, hanem a "rendes" csaták mellett kell megvívni (vagyis összességében eggyel több csatát vívnak a játékosok). Ezt még a játék megkezdése előtt el kell dönteni, és e variáns valamivel megnyújtja a játékot.

John of Gaunt 1340 márciusában született az angliai Ghentben, III. Edward angol király negyedik fiaként. Bátyja, a Fekete Herceg alatt szolgált a százéves háborúban, és 1367-ben szintúgy bátyjával harcolt, amikor az a kasztíliai Kegyetlen Péter segítségére sietett.

1373-ban nagyjából tízezer emberével Calais-ból indulva nagyjából 600 mérföldet vonult, egész Bordeaux-ig, közben számtalan rablóportyát (chevauchées) hajtva végre. Habár keresztülvágott Franciaország legközepén, útközben egyetlen nagyobb csatát nem vívott, és egyetlen nagyobb ostromot sem folytatott.

Hűséges maradt unokaöccse, II. Richard uralkodása idején is. Az akkor Anglia egyik leghatalmasabb, leggazdagabb nagyura volt. 1399. február 3-án halt meg, Londonban.