Gyakorta Félreértett Szabályok

Összeállította: Bret Mulvey
(bretmulvey@holtmail.com)

Utolsó módosítás: 2003. február 24.

Habár a Puerto Rico szabályai egyszerűbbek, mint a legtöbb stratégiai játéké, mégis - mint minden más, hasonló komplexitású játék esetén - gyakori, hogy az új játékosok félreértenek bizonyos szabályokat, és aztán jó sokáig rosszul is használják azokat.

Ez a "GYFSZ" a leggyakrabban előforduló hibákat sorolja elő - részben saját tapasztalatból, részben pedig más játékosoknak internetes beszámolóiból összeszedve. Te is, ha találkozol egy újabb hibás szabályértelmezéssel, küldd el nekem a fenti címre.

Ez az írás csak a 3-5 játékosok alapjáték szabályaival foglalkozik; a 2 és a 6 játékosos változatok, vagy a kiegészítő épületek szabályaival nem.

1. Játékelőkészületek

1. Mindig csak három hajó van. Minél több a játékos, annál nagyobb rakterű hajókat kell használni, a kisebbek azonban ilyenkor nem kerülnek a játékba.
2. Az összes telepes közül ki kell számolni (a játékosok számától függően) 55, 75 vagy 95 telepest (ezek alkotják a telepesek kupacát), és még - de nem ezek közül - fel kell rakni a telepeshajóra 3, 4 vagy 5 telepest. A még megmaradt telepeseket vissza kell rakni a dobozba.
3. 3, illetve 4 játékosnál nem szabad abban bízni, hogy 100 telepes van: így például nem feltétlen jó megoldás 4 játékosnál félrerakni 21 telepest azzal, hogy akkor 79-nek kell maradnia. Az én játékomban például 113 telepes volt.

2. Az építész

1. Bizonyos kiadásokban a játéktáblákon az olvasható, hogy az építész a polgármester privilégiumát kapja meg. Ez természetesen csak elírás: az építész az építész privilégiumát kapja meg.
2. Egy játékos egyfajta épületből csak egyet építhet fel. Ez még a feldolgozóüzemekre is igaz, mint amilyenek az indigófeldolgozók vagy a kávépörkölők.

3. A polgármester

1. A polgármester-fázis során a telepeshajón lévő összes telepest ki kell osztani. Ellentétben a kereskedő-fázissal, ahol kinek-kinek csak egy esélye van kereskedni, a játékosokra többször is sor kerülhet: egymás után addig vesznek el egy-egy telepest a hajóról, amíg az ki nem ürül.
2. Jelentősen kihat a telepesek számára, ha a játékosok elfelejtik feltölteni a polgármester-fázis végén a telepeshajót. Ha ugyanis elfelejtik, és csak később jut az eszükbe, a hajóra már csak a játékosok számával megegyező számú telepes kerül.
3. A telepeseket csak a polgármester-fázisban lehet helyezgetni.
4. A polgármester-fázis során az összes telepes tetszés szerint áthelyezhető, azok is, amelyek korábban már épületre, ültetvényre, kőbányára kerültek. Azonban San Juanba csak akkor rakhat a játékos telepest, ha már egy üres karika sincsen a lapkáin (épületein, ültetvényein, kőbányáin).

4. Az iparos

1. Minthogy a kávépörkölőben legfeljebb két telepes dolgozhat, az iparos-fázisban egy játékos legfeljebb két kávét termelhet - illetőleg az iparos privilégiumával élve legfeljebb hármat. Mivel egy játékosnak nem lehet két kávépörkölője (lásd 2.b.), nem tud ily módon négy kávét termelni. Hasonlóképp az iparos-fázisban egy játékos legfeljebb négy indigót, négy cukrot, három dohányt termelhet (nem számolva az iparos plusz egy árujával).
2. Ha az iparos-fázis végén a játékosnak több áruja van, mint amennyit raktározni képes (ti. az több, mint az egyetlen hordó áru, illetve az esetleges raktárak kapacitása), ezeket nem kell visszatennie a készletbe. Egyedül a kapitány-fázis az, amelynek végén meg kell szabadulni az elraktározhatatlan áruktól.

5. A kereskedő

1. A kereskedő-fázis során egy játékos legfeljebb csak egy árut adhat el a kereskedőházban. A kereskedő-fázis nem úgy működik, mint a kapitány-fázis, ahol kinek-kinek több köre is lehet árui behajózására.
2. A megtelt kereskedőházat nem azonnal, hanem csak a kereskedő-fázis végén kell kiüríteni.
3. A kereskedő-fázis végén a kereskedőházat csak akkor kell kiüríteni, ha megtelt.

6. A kapitány

1. Amikor a kapitány-fázis végén raktározási problémák merülnek fel, egyetlen hordót lehet megtartani, és emellett a hordó mellett még annyit, amennyit a raktárak engednek. Így, ha a játékosnak van egy kis raktára, és a behajózás végeztével egy kávé és öt kukorica maradt a nyakán, megtarthatja mind a kávét, mind az összes kukoricát.
2. A kis és nagy raktárakban "tárolt" árukat nem kell ténylegesen ezen épületekre rárakni - a bennük "elraktározott" árukat a szélrózsán kell hagyni.
3. Ha a játékosnak rakpartja van, teljesen szabályos, hogy előbb egy bizonyos árufajtájával megtölt egy hajót, majd - amikor megint rajta a sor - a maradékot a rakpart segítségével felrakja "képzeletbeli hajójára". Néhányan úgy hiszik, hogy ilyen esetben a játékosnak először a kereskedőhajót kell megtöltenie, mások meg, hogy a rakpartját kell használnia, de nem így van - a játékos szabadon választhat a két lehetőség között.

7. Game End

1. Miután a három "játék vége"-feltétel bármelyike teljesül, a játék még addig folytatódik, míg ebben a körben minden játékos választhatott magának egy szerepet - és persze a választott szerepek akcióit is ki-ki végrehajthatja. A játék akkor ér véget, amikor egyébként a kormányzókártya átkerülne egyik játékostól a másikhoz.
2. Előfordul, hogy elfogynak a győzelmi pont-jelzők. Csábító megoldás, hogy a papíron vezetett pontok helyett mindenki tegyen vissza a készletbe ugyanannyi győzelmi pontot - ez azonban csakis akkor járható út, ha nincs és nem is lesz működő vámház. Másik, járható út, ha dublonokkal helyettesítik a győzelmi pont-jelzőket; e dublonokat azonban mindneképpen a játékosok pénzétől elkülönítve, például a játéktáblák bal alsó sarkaiba kell tenni.
3. A céhház csak a feldolgozóüzemekért, és nem az összes épületért ad plusz győzelmi pontokat - vagyis lila épületért a céhház nem ad plusz győzelmi pontot.
4. Az, hogy az udvarház mennyi plusz győzelmi pontot ad, csak attól függ, hogy a játékosnak mennyi ültetvénye és kőbányája van - az azonban lényegtelen, hogy vannak-e ezeken az ültetvényeken és kőbányákon telepesek. Természetesen magán az udvarházon kell lennie egy telepesnek.
5. Amikor a vámház plusz győzelmi pontjait kell kiszámolni, természetesen a győzelmi pont-jelzők pontértékével kell számolni, nem pedig azzal, hogy fizikailag mennyi van belőlük. Az ötpontos jelző, noha fizikailag egyetlen jelző, öt győzelmi pontként számolandó.