Reiner Knizia A játék az egyiptomi történelem 1500 évén ível keresztül. Minden játékos egy dinasztiát képvisel, mely dinasztiák egymással vetélkednek hírnévben és hatalomban. Melyik dinasztia adja a legtöbb fáraót? Melyik emelteti a legtöbb monumentumot? Melyik dinasztiák uralma alatt él bőségben egész Egyiptom, hála a Nílus áradásainak, és mely dinasztiák idején jelennek meg az új civilizációs vívmányok? Melyik dinasztia élvezi az istenek támogatását? Melyik dinasztia méltó leszármazottja Rának, a Napistennek?

A játék három fordulóból áll, ahogy az ókori Egyiptom történetét is három korszakra szokás osztani:

• az Óbirodalomra (i.e. 2635-2155)
• a Középbirodalomra (i.e. 2040-1785)
• az Újbirodalomra (i.e. 1552-1070)

Az egyes fordulók során a játékosok lapkákat gyűjtenek, mely lapkák Egyiptom életének legfontosabb aspektusait jelképezik. A lapkákat aukciókon szerezhetik meg, s az aukciókon azokkal a napkövekkel licitálhatnak, amelyeket magától Rától, isteni ősüktől kaptak.
Az, hogy éppen milyen lapkák szerezhetőek meg az aukciókon, mindig változik. Mivel a játékosoknak csak kevés napkövük van, jól meg kell fontolniuk, mikor, hogyan és mire licitálnak velük.
A fordulók végén értékelésre kerül a sor - a játékosok lapkáik alapján a hírnevüket megörökítő táblákat kapnak
A játékot az a játékos nyeri meg, aki a harmadik forduló végén a legnagyobb hírnévvel - vagyis a legtöbb ponttal - rendelkezik.

1 játéktábla
180 lapka: 30 Rá, 8 isten, 25 fáraó és 2 temetés,
48 hírnévtábla: 10 db 1-es, 8 db 2-es, 20 db 5-ös és 10 db 10-es
16 napkő
1 Rá-szobor

A játéktáblát az asztal közepére kell tenni. A táblán két lapkasornak van hely: a felső, ahol 10 üres hely van, és ahová a Rá-lapkák kerülnek (ezek a Rá-helyek), és az alsó, ahol 8 üres hely van, és ahol a licitálással megszerezhető lapkák találhatóak (ezek az aukciós helyek). Mind a tábla alján, mind a tetején megtalálható annak összefoglalása, miért mennyi hírnév jár a fordulókat követő értékeléseknél.
Az első játék előtt a lapkákat ki kell törni a keretből. A játék előtt a lapkákat jól össze kell keverni, és képpel lefelé fordítva kirakni azokat a játéktábla köré - úgy, hogy a játékosok előtti asztalrészre ne kerüljenek, mivel mindegyik játékos maga előtt tartja majd egyrészt a napköveit, másrészt a licitálások során megszerzett lapkáit.
Hasonlóképp az első játék előtt a hírnévtáblákat is ki kell törni a keretből. A játék előtt minden játékos kap két 5-ös táblát, amelyeket képpel lefelé leraknak maguk elé; a többi táblát érték szerint csoportosítva, képpel felfelé a játéktábla közelében kell elhelyezni.

A napköveket a játékosok számától függően szét kell válogatni:

Véletlen segítségével kell meghatározni, melyik játékos melyik csoportot kapja. A játékosok napköveiket maguk előtt, az asztalon tartják, képpel felfelé. Az 1-es napkövet a játéktábla közepére, az erre szolgáló helyre kell tenni.

A Rá-szobrot a játéktábla mellé kell tenni.

A játékot az a játékos kezdi, akinél a legértékesebb napkő van, utána pedig mindig az óramutató járása szerint követik egymást a játékosok.

A játékosnak, akin épp a sor van, választania kell egyet az alábbi három cselekedet közül:

* felcsap egy lapkát

* szólítja Rát

* segítségül hív egy istent

A játékos felcsap egyet a játéktábla körüli, képpel lefelé kirakott lapkák közül. Amennyiben a lapka nem Rá, a játékos felrakja a lapkát a játéktáblára, az első üres aukciós helyre (balról jobbra haladva), felkínálva ezzel egy majdani aukcióra. Ezzel a köre véget is ért, és baloldali szomszédján a sor.
Ha viszont a felcsapott lapka Rá, azt a játéktábla felső részére, az első üres Rá-helyre rakja (balról jobbra haladva), a Rá-szobrot pedig elveszi és kirakja maga elé. Ekkor licitálásra kerül sor. 3 játékos esetén az első két, 4 játékos esetén pedig az első Rá-hely "nem számít", feltöltetlen marad; az első felhúzott Rá-lapkát 3 játékos esetén balról a harmadik, 4 játékos esetén balról a második Rá-helyre kell tenni, a továbbiakat pedig mindig a következő üres helyre, balról jobbfelé haladva.

A játékos Rát szólítja, úgy, hogy hangosan kimondja, "Rá!", majd maga elé veszi a Rá-szobrot. Ilyenkor licitálás következik.

Amennyiben mind a 8 aukciós helyen van lapka, a játékosnak mindenképp Rát kell szólítania, nem csaphat fel lapkát - kivéve, ha van istene, mert akkor segítségül hívhatja azt is (lásd itt). A játékos, aki kényszerűségből Rát szólította, szintén maga elé veszi a Rá-szobrot, és ilyenkor is licitálás következik.

Akár Rát szólította, akár Rá-lapkát csapott fel, a licitálást kezdeményező játékos kirakja maga elé a Rá-szobrot; ezt a játékost Rá-játékosnak nevezzük. A licitet a Rá-játékos baloldali szomszédja kezdi, és a licitálás az óramutató járása szerint halad - csak egyszer - körbe, és a Rá-játékossal fejeződik be. A játékosok egyrészt az aukcióra felkínált lapkákra, másrészt a játéktábla közepén lévő napkőre licitálnak - amennyiben minden aukciós hely üres, csak a napkőre.

* egy lapka felcsapása

* Rá szólítása

* egy isten segítségül hívása

A játékos, akin épp a sor van az aukció során, vagy passzol, vagy licitál, úgy, hogy egyik, képpel felfelé előtte fekvő napkövét a játéktábla szélére rakja. A már megtett liciteknél csak értékesebb napkővel lehet licitálni; ha egy játékos nem tud vagy nem akar nagyobb licitet mondani, mint az utoljára elhangzott, passzolnia kell.
Ha a licitre azért került sort, mert a Rá-játékos szabadon választva Rát szólította, és a többi játékos mind passzolt, a Rá-játékosnak licitálnia kell. (Csak akkor passzolhat, ha legalább egy másik játékos licitált.) Amennyiben viszont kénytelen volt aukciót kezdeményezni, akkor is passzolhat, ha mindenki más passzolt. Ha mindenki passzolt, és a licitálásra azért került sor, mert mind a 8 aukciós helyen van lapka, mind a 8 lapka visszakerül a dobozba; ha viszont azért került sor aukcióra, mert a Rá-játékos Rá-lapkát csapott fel, a körpassz után a lapkák az aukciós helyeken maradnak.
A legnagyobb licitet tett játékos nyeri meg az aukciót. Ő megkapja az aukciós helyekről az összes lapkát, és ezeket képpel felfelé kirakja maga elé. Továbbá megkapja a játéktábla közepéről a napkövet is, amelyet viszont képpel lefelé rak le maga elé - ebben a fordulóban már nem használhatja, csak a következőben. Azt a napkövet viszont, amelyikkel megnyerte a licitet, képpel felfelé a játéktábla közepére kell raknia.
Bármi is volt a licitálás végeredménye, a licitet követően a Rá-játékos baloldali szomszédja következik.

Minden játékos maga előtt, az asztal tartja megszerzett lapkáit, képpel felfelé, méghozzá az alábbi rendszer szerint csoportosítva:

1. sor: napkövek és istenek

2. sor: fáraók

3. sor: Nílusok és áradások

4. sor: civilizációs vívmányok és aranyak

5. sor: monumentumok

Ha a játékos az aukció során katasztrófa-lapot vagy -lapkákat is szerzett, úgy lapkákat kell eldobnia. Először az aukciós helyekről elveszi, és maga elé lerakja az összes lapkát, és csak ezután tesz eleget a katasztrófák követelményeinek: ilyenformán lehet, hogy olyan lapkától fog megszabadulni, amely már a licitálás előtt is nála volt. A katasztrófák a dobozba kerülnek, valamint minden katasztrófával együtt a dobozba kerül két, az adott fajtához tartozó lapka. Ha a játékosnak csak egy adott fajtájú lapkája van, csak azt az egyet veszíti el; ha egy sincs, nem veszít egyet sem - ha azonban tud kettőt veszíteni, akkor mindenképp veszít is kettőt. Természetesen, ha a játékost egyszerre több katasztrófa is éri, katasztrófánként veszít két lapkát - vagy kevesebbet, ha annyival nem rendelkezik.
Ha a játékost katasztrófa éri, és az adott fajtából kettőnél több lapkával rendelkezik, eldöntheti, melyik kettőt dobja el. Ez alól egyetlen kivétel van: az aszály. Ha ugyanis a játékost aszály éri, két áradást kell eldobnia - ha csak egy áradása van, akkor kell a másik helyett Nílust eldobnia, s két Nílust kell eldobnia, ha egyetlen áradása sincsen.

Fontos, hogy a játékosnak, aki előtt van isten-lapka, nem kötelező Rát szólítania akkor, ha már mind a 8 aukciós hely foglalt; dönthet úgy, hogy segítségül hív egy istent, és elvesz egy lapkát egy aukciós helyről (ilyenformán már csak 7 lesz foglalt a 8-ból, és a következő játékos szabadon választhat, mit cselekszik). Dönthet úgy is, hogy nem hív segítségül istent, ekkor viszont szólítania kell Rát, ennek minden következményével (tehát, mivel kötelező volt szólítania Rát, elpasszolhatja a licitet akkor is, ha mindenki más passzolt, de ekkor az aukciós helyekről az összes lapka a dobozba kerül).

A játékos, aki előtt már nincsen képpel felfelé kirakott napkő (vagyis aki már elhasználta minden licitálási lehetőségét), kikerül a játékból a forduló végéig: nem cselekszik, és nem vesz részt a licitekben sem. Ilyenformán ahogy közeledik a forduló vége, úgy maradnak mind kevesebben játékban. A forduló véget ér, amikor már az utolsó játékos előtt is, az utolsó licitet követően (amelynek ő volt az egyetlen résztvevője), csak képpel lefelé fordított napkövek vannak.
A forduló akkor is véget ér, ha az összes Rá-hely betelik. Ekkor - vagyis az utolsó Rá-lapka felhúzását követően - már nem kerül sor licitálásra.
A forduló végeztével a játéktábláról az összes lapkát - mind a Rá-helyekről, mind az aukciós helyekről - a dobozba kell tenni. (Az utóbbiak akkor lehetnek a játéktáblán, ha a forduló az utolsó Rá-lapka felhúzásával ért véget.) A képpel felfelé fordított napkő viszont marad a játéktábla közepén. Ekkor kerül sor az értékelésre. Ha a befejeződött forduló a harmadik volt, az értékeléssel a játék is véget ér; ha az első vagy a második, az értékelést követően új forduló kezdődik - a játékosok az előttük képpel lefelé fekvő napköveket képpel felfelé forgatják, majd a legértékesebb napkővel rendelkező játékos kezdi az új fordulót.

vagy

Mindhárom fordulót értékelés követi; a játékosok az ekkor szerzett pontjaikat hírnévtáblák formájában kapják meg. Egy játékos, pontjai összesítése után, annyi hírnévtáblát kap vagy veszít, ahány pontot gyűjtött a fordulóban. A hírnévtáblákat a játékosok mindig képpel lefelé fordítva tartják maguk előtt.

Minden, a játékos előtt lévő isten-lapkáért 2 pont jár. Az isten-lapkákat az értékelést követően a dobozba kell tenni.

A forduló végén a játékos, akinek a legtöbb fáraója van, 5 pontot kap; akinek a legkevesebb, 2 pontot veszít. Egyenlőségnél (ha több játékos áll ugyanannyi fáraóval az első vagy az utolsó helyen) mind megkapják az 5, illetve a -2 pontot. Ha az összes játékosnak ugyanannyi fáraója van, senki sem kap, de senki sem veszít pontot. A fáraó-lapkák a játékosok előtt maradnak, nem kerülnek ki a játékból.
Példa: Az 1. és a 4. játékosnak 4, a 2. és a 3. játékosnak 3 fáraója van. Az 1. és a 4. játékos 5-5 pontot kapnak, a 2. és a 3. játékos pedig 2-2 pontot veszítenek.

A forduló végén minden játékos annyi pontot kap, ahány Nílusa és áradása van. Ha azonban nincs egyetlen áradása sem, nem kap pontot. Az értékelés végeztével a áradás-lapkákat vissza kell tenni a dobozba, kikerülnek a játékból; a Nílus-lapkák azonban a játékosok előtt maradnak.

kikerülnek játékból

a játékban maradnak

az áradások kikerülnek a játékból, a Nílusok maradnak

Az a játékos, akinek a forduló végén nincsen egyetlen civilizációs vívmánya sem, veszít 5 pontot. Az a játékos viszont, akinek három különböző civilizációs vívmánya van, kap 5 pontot; négy különbözőért 10, 5 különbözőért pedig 15 pont jár.
Az értékelést követően az összes civilizációs vívmányt a dobozba kell tenni.
Példa: Egy játékosnak 3 csillagászata, 2 öntözéses földművelése és 2 írása van. 5 pontot kap, mivel háromféle civilizációs vívmánnyal rendelkezik. Nem számít, hány civilizációs vívmánya van összesen, csak az, hányféle - hiába rendelkezik a játékos kétszer háromféle civilizációs vívmánnyal, nem kapja meg kétszer az 5 pontot - ha azonban szerzett volna egy művészetet, 10 pont járna neki.

Minden arany-lapkáért 3 pont jár. Az arany-lapkákat az értékelést követően a dobozba kell tenni.

A monumentumok értékelésére csak a harmadik forduló végén kerül sor. Az első és a második forduló végén nem kerül sor a monumentumok értékelésére - azonban az ezekben a fordulókban megszerzett monumentumok a játékosoknál maradnak.
A játékosok annyi pontot kapnak, ahányféle monumentumok van - egyfélétől a hatféléig. Hétféle monumentumért azonban 10, míg mind a nyolcféle monumentumért 15 pont jár.
Emellett, ha egy játékosnak egyfajta monumentumból 3 példánya van, kap még 5 pontot; 4 példányért 10, míg mind az 5 példányért 15 pont jár.

kikerülnek a játékból

kikerülnek a játékból

A monumentumokat csak a harmadik forduló végén kell értékelni; addig a játékosoknál maradnak

Példa: A játékosnak 4 piramisa, 3 temploma, 2 erődje és 1 szfinxe van. Ez négyféle monumentum, tehát kap 4 pontot. A négy piramisért járt még 10, a három templomért még 5 pont, ez összesen 19 pont. Gyakorlatilag az összes monumentumáért kap valamennyi pontot, leszámítva a második erődjét.

A monumentumokhoz hasonlóan a napköveket is értékelni kell a harmadik forduló végén. A játékosok összeadják napköveik értékét (legyenek bár napköveik képpel felfelé vagy lefelé forgatva). A játékos, akinél a legnagyobb a napkövek összege, 5 pontot kap; az pedig, akinél a legkisebb, 5 pontot veszít.
Egyenlőségnél mind megkapják az 5, illetve a -5 pontot. Ha az összeg az összes játékosnál ugyanannyi, egyikük sem kap, de nem is veszít pontot.

Példa: A napkövek összértéke: 1. játékos: 17, 2. játékos: 25, 3. játékos: 21, 4. játékos: 17. A 2. játékos 5 pontot kap, az 1. és a 4. pedig veszít 5-5 pontot.

A játék a harmadik fordulót követő értékelés befejeztével ér véget. Minden játékos összeszámolja, hírnévtáblái alapján, hogy mennyi hírnevet gyűjtött. Aki a legtöbb hírnevet gyűjtötte össze, az nyer. Egyenlőségnél az nyer, akinél - közülük - a legértékesebb napkő van.