2-5 játékos részére,
Tartalom
JátékötletVelencét észak-itáliai menekültek alapították, akik a hunok és a longobárdok elől a mocsarakba és a Brenta torkolatának számtalan szigetére húzódtak vissza. A Velence név a venét népnévből származik. Ügyes kereskedőinek köszönhetően Velence mind gazdagabb lett, és a reneszánsz idejére valódi hatalommá nőtte ki magát. E játékban a játékosok afféle építészek: templomok, paloták,
hidak, terek és házak építésével fejlesztik-szépítik a lagúnák
városát. A játékot az a játékos nyeri meg, akinek gondolája a
legmesszibb jut a velencei lagúnákban.
ElőkészületekA játéktáblát rakjátok ki az asztal közepére. A játéktáblán Velence öt városrészét látjátok; minden városrész hatszögletű építési mezőkből áll, és a városrészeket lagúnák választják el egymástól.
Az első játék előtt a templomok kupoláit rá kell illeszteni a háromszögekre. A négy építészt rakjátok saját mezőikre, a játéktábla bal felső sarkába. Keverjétek meg az épületkártyákat, majd mindenkinek osszatok három kártyát. A megmaradt kártyákat képpel lefelé rakjátok a játéktábla mellé - ez lesz a húzópakli. A mocsárlapkákat forgassátok aranyoldalukkal lefelé, majd keverjétek meg. Ezután minden üres építési mezőre rakjatok egy mocsárlapkát. Azon építési mezőkre, ahol épület van, vagy amelyeken téglahalmot láttok, ne rakjatok mocsárlapkát. A pénzeszacskók lapkáit is forgassátok aranyoldalukkal lefelé, és így keverjétek meg. Ezután ezeket halmozzátok a játéktábla mellé. Mindegyikőtök válasszon magának egy gondolát, és rakja azt
a kezdőmezőre. A felesleges gondolákat rakjátok vissza a dobozba.
A játék meneteA játékosok az óramutató járása szerint követik egymást. Aki épp soron van, az építkezhet és lecsapolhat mocsarat. Ha eközben valaki pontot szerez, az gondolájával halad előrefelé. Végül a soron lévő játékos kártyákat húz. A soron lévő játékos három akciót hajt végre méghozzá az alábbi sorrendben:
1. akció: Kártyák kijátszása, építkezés
A soron lévő játékos bárhány kártyát kijátszhat a kezéből, akár többféle színűt is; a kijátszott kártyákat lerakja maga elé. Ugyanakkor megteheti azt is, hogy egyáltalán nem játszik ki kártyát. Ha a játékos ugyanolyan kártyákat játszik ki, például két palotát, akkor azokat félig egymást takarva rakja le. Építkezni csak kártya lerakásával lehet. Minden kártya felső sarkaiban látható egy szám: ez mutatja, hogy hány kártya szükséges egy épület megépítéséhez. Az épület megépítéséhez megfelelő építési hely is szükséges; a kártyán felül középen látható, hány és milyen elrendezésű építési mezőnek kell üresnek lennie. A játékos, miután lerakta épületkártyáit, megnézi, van-e már
elegendő kártya ahhoz, hogy megépüljön az épület - ha igen,
úgy pontokat kap, gondoláját ennek megfelelően mozgatja.
Ha többen építik ugyanazt az épületet: Egy játékos akkor kezd bele egy épület megépítésébe, ha legalább egy kártyát lerak hozzá, ám kevesebbet, mint amennyi a megépítéshez szükséges; továbbá szükséges még az is, hogy ne legyen olyan játékos, ami már belekezdett egy ugyanilyen épületbe. Ekkor a játékos azonnal elveszi az épület építészét (azonos szín), és lerakja kártyájára (kártyáira) annak jelölésére, hogy ő vezényli ezen épület megépítését. Ha egy másik játékos lerak legalább egy ugyanilyen kártyát maga elé, akkor csatlakozik ezen épület munkálataihoz. Az építészt csak akkor kapja meg, ha előtte több kártya van, mint az eddigi építész előtt; ha kevesebb vagy ugyanannyi, mint az eddigi építésznek, az építész bábuja nem cserél gazdát. Figyelem: Egy épülethez nem játszható ki több kártya, mint amennyi a megépítéséhez szükséges. Ez például azt jelenti, hogy a soron lévő játékos nem játszhat ki három templomkártyát az építészt megszerzendő, ha az építész alatt már két templomkártya van; a játékos legfeljebb két templomkártyát játszhat ki.
Példa: Jenő kijátszik két templomkártyát, így több kártyája lesz, mint Anitának. Jenő megkapja az építészt. Ha valaki egyedül építkezik: Akkor épít meg valaki egyedül egy épületet, ha abban senki más nem vesz részt. Ez kétféleképpen lehetséges:
Épület elhelyezése a játéktáblán: Amikor a soron lévő játékos kijátszik egy kártyát (pontosabban az építkezésekre csak azután kerül sor, hogy a soron lévő játékos már kijátszotta az összes kártyáját, amelyeket ki szeretett volna játszani), amellyel befejez egy épületet, az épülethez lerakott kártyák mind a dobott lapokhoz kerülnek. E szempontból lényegtelen, hogy hányan vettek részt a munkában. Építeni csak üres mezőkre lehet. Üres az a mező, amelyen nincs épület, sem mocsárlapka. Üresnek számítanak azon mezők is, amelyekre téglahalom látható. Fontos: Az épülethez szükséges építési helynek üresnek kell lennie, tehát a megfelelő számú és elhelyezkedésű építési mezőnek. Ha nincs megfelelő hely, az épület nem épül meg, de a kártyák ilyenkor is a dobott lapokhoz kerülnek. Ha valaki egyedül építkezett, akkor elveszi a készletből az épületet, és a lehetséges helyek közül egy neki tetszőre lerakja. Ha többen vettek részt az építkezésben, akkor az építész birtokosa dönti el, hová kerül az épület. Még egyszer: Bizonyos épületekhez több üres,
szomszédos építési mezőre van szükség.
A pontok kiosztása: Ha valaki egyedül építkezett, akkor egyedül ő kap pontot. Ha például megépít egy templomot, 7 pontot kap. Ha azonban többen is részt vettek az építkezésben, akkor mindenki, aki előtt legalább egy megfelelő kártya van, pontot-pontokat kap. Az építész birtokosa megkapja a teljes pontszámot, a többiek pedig mind ennek felét (lefelé kerekítve).
Példa: Anita és Jenő közösen építettek egy palotát. A palota szomszédságában 6 mező van, ebből 5 üres. Jenő, mint építész 5 pontot kap, Anita pedig 2-t. A gondolák mozgatása: Miután kiderült, kinek mennyi pont jár, a pontot kapó játékosok a célmező felé mozgatják gondoláikat. Először az építész mozgatja gondoláját, utána az óramutató járása szerinti sorrendben a többiek, kik részt vettek az építkezésben. Ha valaki egyedül épített meg valamit, akkor természetesen csak az ő gondolája halad. Azonban ügyelni kell arra, hogy egy gondolamezőn csak egy gondola lehet. A gondolák mozgatásakor a foglalt mezőket át kell ugorni, azok nem számítanak!
Példa: Jenő (zöld) 7 pontot kapott, ezért hét mezőt lép gondolájával, azonban a 11-es mezővel, minthogy az foglalt, nem számol; így a 6-os mezőről a 14-esre lép. Ezután Anita (vörös) gondolája mozog. Ő 3 pontot kapott, de ő is átugorja a zöld gondolát, így a 11-es mezőről a 15-ösre lép. További fontos, nem elfelejtendő szabályok: A gondolák mozgatása után az építész visszakerül a saját mezőjére (kivéve, ha valaki egyedül épített úgy, hogy nem volt építésze), az építkezéshez felhasznált kártyák pedig a dobott lapokhoz kerülnek. A soron lévő játékos több kártyát is kijátszhat, így több épületet is megépíthet. Először lerakja az összes kártyáját, majd ezek után kerül sor az építkezések befejezésére. Ő dönti el, milyen sorrendben készülnek el az épületek - ezzel valamelyest befolyásolhatja a gondolák mozgását. Azonban egy körben egy játékos legfeljebb kétszer építhet meg egy ugyanolyan épületet: egyszer egyedül, egyszer másokkal együtt. (Ezért van az, hogy ha valaki másokkal együtt befejez egy épületet, akkor nem is kezdhet bele egy újba. Tegyük fel, hogy a játékostársak előtt van két hídkártya. A soron lévő játékos nem rakhat le két vagy három hídkártyát, mert akkor többet rakna le, mint amennyit szabad. Tehát vagy egyet rak le, vagy négyet - vagy egyet sem.) A házaknak nincs építészük. Aki kijátszik egy házkártyát,
az azonnal meg is építi a házat, lép gondolájával, és a kártyát
a dobott lapokhoz rakja. A soron lévő játékos több házat
is megépíthet egymás után.
A pénzeszacskók elvétele: Amikor elkészül egy épület, meg kell nézni, hogy az építkezésben részt vevő játékosok közül kinek a gondolája szomszédos azzal a városrésszel, ahol megépült az épület: akinél teljesülnek e feltételek, az kap egy pénzeszacskót. Az nem számít, hányan vettek részt a munkában, akár mindegyikük kaphat pénzeszacskót. Először az építész vesz el egy lapkát a halomból (ha jár neki), majd sorban, az óramutató járása szerint mindazok, akiknek jár. Híd építésénél a híddal összekötött két városrész bármelyike mellett állhat a gondola. A pontos sorrend a következő:
Figyelem: A 10/45-ös gondolamező négy városrésszel
is szomszédos. Az 57-60-as gondolamezők egy városrésszel sem
szomszédosak. Az összes többi gondolamező egy vagy két
városrésszel szomszédos.
Az építési akció vége: Az építési akció végén a
soron lévő játékos előtt legfeljebb két épülethez tartozó
kártyák lehetnek, vagyis legfeljebb két, még folyó
építkezésben vehet részt. Ha több lenne, akkor a "felesleget"
a dobott lapokhoz kell tennie - hogy mely építkezéseket
hagyja ott, ő dönti el.
2. akció: Mocsár lecsapolása Az építési akció befejeztével a soron lévő játékos új építési mezőket teremt. Ez úgy történik, hogy a játékos levesz a játéktábláról egy vagy két mocsárlapkát - azonban dönthet úgy is, hogy nem vesz le egyet sem. Mocsár lecsapolásával létrehozott építési mezőre már lehet is építkezni (de persze a soron lévő játékos már nem építkezhet, csak akkor, mikor majd rákerül a sor). ![]() A játékos az elvett mocsárlapkákat maga előtt gyűjti, aranyoldallal lefelé. A lapkák 0-2 aranyat érnek. Mindenki titokban tartja, hány aranyat érő lapkái vannak. A soron lévő játékos, míg rajta a sor, bármikor pontokra válthatja aranyait. Öt aranyba kerül egy pont, tehát a gondola egy mezővel előremozgatása. Egyszerre több pont is vásárolható. A játékosok a játék végén még pontokra váltják megmaradt aranyaikat. ![]() Figyelem: A játékosok előtt lehetnek
pénzeszacskók és mocsárlapkák is. A beváltás után a
mocsárlapkák kikerülnek a játékból, a pénzeszacskókat
azonban képpel lefelé vissza kell keverni a játéktábla
melletti többi közé. Nincs visszajáró, tehát ha valaki
egy 6-ost ad be, így jár - várta volna ki, míg szerez
még négy aranyat.
3. akció: Kártyahúzás A lecsapolás után a soron lévő játékos kártyákat húz. Két lehetősége van, ezek közül kell egyet választania:
A kártyahúzás után a játékos köre véget ért. Bal oldali szomszédján a sor, ő hajtja végre sorban az 1-3. akciókat. Ha kifogy a húzópakli, a dobott lapokat megkeverve új húzópaklit kell alkotni. Figyelem: Miután egy játékos köre véget ért, meg
kell nézni, hány kártya van kirakva; ha négy, akkor azokat
azonnal a dobott lapokhoz kell tenni.
A játék végeA játék akkor ér véget, amikor elfogy egy épületfajta, vagy akkor, ha egy gondola mozgását a 60-as mezőn vagy azon túl fejezi be. Ha kifogy egy épületfajta, akkor az annak munkálataiban részes játékosok még megkapják a nekik járó pontokat. Ezután már nem épül újabb épület, nem kerül sor mocsár lecsapolásásra, sem kártyahúzásra. Ezután a játékosok, az óramutató járása szerinti sorrendben, még pontokra válthatják aranyaikat (minden 5 aranyért kapnak 1 pontot). Elsőként a játékot befejező játékos bal oldali szomszédja váltja be pontjait. A 60-as mezőt túlhaladó gondolák még a kikőtőoszlopokon lépkednek. Az győz, akinek legmesszibbre jutott gondolája.
Speciális szabályok két játékos eseténIlyenkor van egy harmadik, képzeletbeli játékos. Neki nincs gondolája, és kártyákat sem kap. A soron lévő játékos az 1. akció előtt vagy a 3. után
felcsaphatja a húzópakli legfelső lapját e képzeletbeli
játékos számára. A lapokat a játéktábla mellett kell
gyűjteni, elkülönítve a többi kártyától. Ha a felcsapott
lappal a harmadik játékos egy harmadik épületbe kezdene,
akkor a kártya nyomban a dobott lapokhoz kerül. Ha úgy
készül el egy épület, hogy a képzeletbeli játékos az
építész, akkor a soron lévő játékos dönti el, hol épül
meg az épület. Egyebekben a képzeletbeli játékosra
ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a többiekre.
Példajáték
Anitán a sor. Először lerak két hídkártyát. Jenő előtt már van egy hídkártya, de kettő több, mint egy, így Anita megkapja az építészt. Mivel elegendő hídkártya van az asztalon, a híd meg is épülhetne - azonban Anita előbb még házakat akar építeni. Először megépít egy házat, méghozzá egy olyan városnegyedben, ahol már négy ház van, ráadásul a gondolája is szomszédos ezzel a városnegyeddel. Elvesz egy pénzeszacskót, egy mezőt lép gondolájával, és a házkártyát a dobott lapokhoz rakja. Ezután kijátszik egy újabb házkártyát, és ugyanerre a városnegyedre lerak még egy házat. Megint kap egy pénzeszacskót, megint lép egyet gondolájával, és újra a dobott lapokhoz rakja a házkártyát. Most épül meg a híd, és minthogy Anitánál van az építész, ő dönti el, hol. A hidat két olyan üres építési mezőre kell leraknia, amelyeket szaggatott fehér vonal köt össze. Egy olyat választ, ahol az így összekötött két városrész egyikében két, a másikban öt ház van. Ez utóbbi városrészt választja, és öt mezőt lép gondolájával. Sajnos, pénzeszacskót már nem kap, mert gondolája az előbb elhagyta ezt a városrészt. Azonban gondolája pont Jenő gondolája mögé ért. Anita bead öt aranyat, hogy kapjon egy pontot, és gondolájával Jenő gondolája elé ugrik. Jenő is részt vett a híd építésében. Két pontot kap (az ötöt lefelé kell kerekíteni), és gondolájával két mezőt lép előre, eközben átugorva Anita gondoláját. Az építési akció végén a három hídkártya a dobott lapokhoz kerül, az építész pedig visszakerül saját mezőjére. Anita választ két mezőt, és elveszi róluk a mocsárlapkákat,
majd a kezéből a kirakott lapokhoz rak egy palotakártyát, és
elvesz onnét egy másik kártyát, utána pedig húz két lapot.
Ezzel köre véget is ért.
2007.04.08. |